EBESZ: A megfélemlítés is eszköz volt

A választások demokratikus körülményeinek több pontját is elbukták a törökök.

Az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, az EBESZ parlamenti közgyűlése és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) megfigyelői szerint az alapvető szabadságjogokat általánosságban véve tiszteletben tartották, de a kampány során pártirodák elleni támadások, és nem egy esetben halálos kimenetelű incidensek is előfordultak.

Ignazio Sánchez Amor, az EBESZ parlamenti közgyűlése megfigyelő küldöttségének vezetője szerint Törökország politikai rendszere hagyományosan működő pluralizmus, de a szólásszabadság terén tapasztalható kihívások és az államfő domináns szerepe részben aláásta a választás tisztaságát.

A delegáció úgy találta, hogy a választást professzionálisan bonyolították le, de a szervezés átláthatóbbá tétele javíthatná a választási eljárásba vetett közbizalmat. Bírálják a megfigyelők például, hogy a legfelső választási bizottság több esetben sem a jogszabályokkal összhangban döntött, az pedig, hogy ezek ellen jogorvoslati lehetőség sincs, megkérdőjelezi a hatalmi ágak különválasztását és a fellebbezéshez való jogot választási ügyekben.

Kritikát fogalmaz meg a megfigyelő küldöttség amiatt is, mert bár a török alkotmány megköveteli, hogy az államfő pártsemleges maradjon, Recep Tayyip Erdogan aktív szerepet játszott a kampányban, rendkívüli mennyiségű nyilvános eseményen szerepelt, amelyeket a hatalmon lévő párt melletti kampányolásra és ellenzéki politikusok kritizálásra használt.

„Nyilvánvaló, hogy Törökország stabilizáló szerepet tölt be egy nehéz térségben, de ezek a biztonsági kihívások nem szolgáltathatnak okot a demokratikus elkötelezettségben való visszalépésekhez” – húzta alá a spanyol politikus, aki pozitív jelként értékelte, hogy az emberek milyen nagy számban vettek részt a voksoláson.

A médiakörnyezet a megfigyelők szerint pezseg, nyomtatott és elektronikus sajtótermékekből is nagy a választék, de továbbra is vannak indokolatlan korlátozások, és a választási időszakban a hatalommal szemben kritikus sajtót közszereplők és politikai szereplők félemlítették meg és egyre nagyobb nyomást gyakoroltak rá. A beszámolók pártérdekek szerint polarizáltak, az öt megfigyelt tévécsatorna közül három, köztük a közszolgálati is, „jelentős mértékben” elfogult volt a hatalmon lévő párt irányába – állapították meg a nemzetközi választási megfigyelők.

„A megfigyelés eredménye nem fekete-fehér” – húzta alá az ODIHR küldöttségének vezetője, a német Geert-Hinrich Ahrens, aki abban bízik, hogy a török hatóságok megszívlelik majd a végső jelentésben megfogalmazott kritikákat, észrevételeket és ajánlásokat, ahelyett, hogy a „néha hibás gyakorlatot vennék védelmükbe”.

„Ebben a tekintetben jobb helyrehozni a hibákat, mint megmagyarázni vagy letagadni. Mindent egybevetve ez a választás lenyűgöző demokratikus gyakorlat volt” – húzta alá a német diplomata.

A nemzetközi megfigyelők szerint abban a korlátozott számú szavazóhelyiségben, ahol jártak, jól szervezett volt a választás, a számlálás és összesítés pedig általában véve átláthatónak mondható, bár voltak jelentős eljárási hibák, és az is előfordult, hogy a nemzetközi megfigyelőket nem engedték be a voksok összesítésére.