Az eljárást azzal a váddal indították ellene, hogy „külföldi fegyveresek” segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban.
Saabán es-Sámi bíró bejelentése szerint az egyiptomi mufti az előírásoknak megfelelően megvizsgálta a halálbüntetéseket, és véleményét kedd reggel át is nyújtotta a törvényszéknek, amely a végleges ítélethirdetést június 16-ra halasztotta.
Az egyiptomi előírások szerint a halálbüntetéseket csak a legfőbb vallási méltóság véleményezése után véglegesítik, anélkül, hogy annak figyelembevétele kötelező lenne a bírókra nézve.
Az egyiptomi törvényhozás függetlenségét megkérdőjelezők nem számoltak döntéssel egy nappal Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök németországi látogatása előtt, amelyet komoly diplomáciai „ellenszél” előzött meg Berlinből Murszi áprilisi halálra ítélése miatt.
A biztonsági erők órákkal a keddi ítélethirdetés előtt letartóztatták a hatalomból a hadsereg által 2013. július 3-án elmozdított Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet két magas rangú tisztségviselőjét – jelentette be a szervezet szóvivője, Mohamed Montaszer. Az időközben terrorcsoportként betiltott Muzulmán Testvériség vallási vezetőjének számító Abder-Rahmán el-Barr és a szervezet volt szóvivője, Mahmúd Gozlán sajtójelentések szerint a fővároshoz közeli el-Gízában bujdostak.
Montaszer a műveletet „sikertelen kísérletnek” nevezte, amelynek célja „a haza egész területén aktív hős forradalmárok tevékenységének megzavarása” volt. A belügyminisztérium szerint az iszlamisták ellen „terrorista sejt létrehozása” a vád.
Az állami televízió hétfő éjjel tette közzé a „biztonsági apparátus” egy közleményét, amely szerint a rendőrség meghiúsította a testvériség több „összeesküvését” is, amelyek célja a rezsimet jelképező célpontok elleni több támadás volt. A letartóztatottak számát nem közölték.
Murszi börtönkitörési perében összesen 107 halálraítélt papírjait küldték az egyiptomi főmuftihoz. Az elítélteket bűnösnek találták a több börtönt is érintő fegyveres akció során elkövetett emberölésekben, több rendőr elrablásában, valamint a fegyházak fegyverraktárainak kifosztásában is.
A vád szerint három nappal a Hoszni Mubarak rezsimjének véget vető forradalom kirobbanása után, 2011. január 28-án mintegy 800 fegyveres jutott be az országba a Gázai övezettel közös határ alatt húzódó csempészalagutakon át, majd három csoportra oszolva lerohantak két kairói és egy észak-egyiptomi börtönt.
A vádirat szerint a nehézfegyverekkel felszerelt milicisták között volt a Gázai övezetet uraló szélsőséges palesztin szervezet, a Hamász, illetve a Hezbollah libanoni síita párt és milícia számos tagja is. Előbbi a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként alakult meg a nyolcvanas évek végén.
Az áprilisi ítélethirdetés után nagy port vertek fel azok a palesztin jelentések, amelyek szerint a vádlottak listáján számos olyan ember is szerepel, akikkel már évekkel az eset előtt végzett az izraeli hadsereg, egy gyanúsított pedig 1996 óta izraeli börtönben ül.
