Erdő Péter szólt arról is, hogy a magyar alapítású pálos kolostorban őrzött Fekete Madonna a Mária-képek egy különleges típusához tartozik: klasszikus hodigitria ábrázolás. A hodigitria név arra utal, hogy a Szűzanyának ez a képe vezet minket az úton. Ezeken a Mária-ábrázolásokon a szűzanya bal karján tartja a gyermek Jézust, jobb kezével pedig tisztelettel rámutat. A karon ülő gyermek jobb kezét áldásra emeli, baljában írást vagy könyvtekercset tart. A gyermek nem édesanyjára néz, hanem kissé balra fordul és akárcsak Mária, ő is a távolba tekint: a nézőre, „vagyis ránk figyel”.
A czestochowai kegykápolnában bemutatott szentmisén és a zarándoklaton részt vett mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Gyurcsík Iván varsói magyar nagykövet.
A szentmise előtt a zarándokok megkoszorúzták Czestochowa belvárosában a kommunizmus idején, 1984-ben meggyilkolt pap, Boldog Jerzy Popieluszko szobrát, valamint a katyni és szmolenszki áldozatok emlékművét.
A czestochowai kolostort 1382-ben alapították magyar pálosok. Miután 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba. A Fekete Madonna vonatos zarándoklatot a czestochowai Mária-kegyhelyre öt évvel ezelőtt, 2011-ben szervezték meg először Székely János esztergom-budapesti segédpüspök kezdeményezésére.
