Erdő Péter: Ez a hit nem az elzárkózás vallása

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Lengyelországban, a czestochowai Mária-kegyhelyen tartott szentmisét.

A Fekete Madonna vonattal érkezett – több mint 900 magyar – zarándoknak tartott szentmisén a bíboros arról beszélt, „fontos, hogy reális, igaz képünk legyen a saját múltunkról, népünk azonosságáról és jelenlegi értékeiről. Fontos továbbá annak is tudatában lenni, hogy a magyar kultúra nem valami homályos, pogány múlt maradványa, hanem éppen a keresztény hittel való szoros kapcsolatban fejlődött azzá, ami” – mondta.

Erdő Péter kiemelte: ez a hit nem az elzárkózás vallása, hanem a mások felé is megnyíló szereteté, amely képes arra, hogy a különböző eredetű katolikusokat egyetlen közösséggé forrassza. „Ebben a hitben és ebben a szeretetben alakult ki a török idők után az a kulturális és emberi közösség, amit ma magyarságnak nevezünk” – fogalmazott a bíboros.

Erdő Péter felidézte: a törököktől ostromlott Bécs megsegítésére induló Sobieski János lengyel király is a czestochowai Szűz Mária képe előtt imádkozott, az 1683. szeptember 12-én Bécs alatt az ő vezetésével aratott híres győzelmet pedig a katolikusok egyértelműen Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították. 
Amikor az egyesült európai keresztény hadak végül legyőzték a törököt, Sobieski János első útja a loretói Szűzanya kápolnájába vezetett, mert egyértelműen „a Boldogságos Szűz Mária segítségének tulajdonította a győzelmet és a szabadulást”.

Nem sokkal ezután következett a párkányi csata és Esztergom felszabadítása. Három évvel később, százötven évnyi török uralom után felszabadult Buda, végül pedig az egész ország. Visszatért a kereszténység és lépésről lépésre újjászületett az ország közepén a magyar kultúra is. „Mindezt a nagy változások nemzedéke egyértelműen Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította” – tette hozzá.

Czestochowa tehát Magyarország újjászületésének és szabadulásának kezdetét is jelentette. Mert voltak ugyan olyanok, akik a keresztény Európa összefogását a török ellen nem ismerték fel, és úgy gondolták, hogy a pogány hódítóval szövetkezve torolhatják meg sérelmeiket, ők azonban „látványosan kudarcot vallottak” – tűzte hozzá Erdő Péter.

Erdő Péter szólt arról is, hogy a magyar alapítású pálos kolostorban őrzött Fekete Madonna a Mária-képek egy különleges típusához tartozik: klasszikus hodigitria ábrázolás. A hodigitria név arra utal, hogy a Szűzanyának ez a képe vezet minket az úton. Ezeken a Mária-ábrázolásokon a szűzanya bal karján tartja a gyermek Jézust, jobb kezével pedig tisztelettel rámutat. A karon ülő gyermek jobb kezét áldásra emeli, baljában írást vagy könyvtekercset tart. A gyermek nem édesanyjára néz, hanem kissé balra fordul és akárcsak Mária, ő is a távolba tekint: a nézőre, „vagyis ránk figyel”.

A czestochowai kegykápolnában bemutatott szentmisén és a zarándoklaton részt vett mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Gyurcsík Iván varsói magyar nagykövet.
A szentmise előtt a zarándokok megkoszorúzták Czestochowa belvárosában a kommunizmus idején, 1984-ben meggyilkolt pap, Boldog Jerzy Popieluszko szobrát, valamint a katyni és szmolenszki áldozatok emlékművét.

A czestochowai kolostort 1382-ben alapították magyar pálosok. Miután 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba. A Fekete Madonna vonatos zarándoklatot a czestochowai Mária-kegyhelyre öt évvel ezelőtt, 2011-ben szervezték meg először Székely János esztergom-budapesti segédpüspök kezdeményezésére.