A Visszaadni Esterházy Jánosnak becsületét címet viselőt tudományos fórumot egy közhasznú társaság szervezte a csehországi Együttélés politikai mozgalommal és más civil szervezetekkel karöltve.
„Nem lesz könnyű küzdelem, mert a cseh és a szlovák állam nehezen érti meg és nehezen békél meg azzal, hogy egy kisebbségi politikusnak joga van védenie nemzetét” – mutatott rá Kavalírová.
A prágai Balassi Intézetben lezajlott konferencián megnyitották az Hommage à János Esterházy című kiállítást. A Pozsonyi Magyar Galéria vándorkiállítását a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének prágai helyi szervezete hozta a cseh fővárosba.
Csehországban első ízben tartottak tudományos tanácskozást Esterházy Jánosról (1901–1957), a szlovákiai magyarság két világháború közötti, illetve a második világháború alatti vezető politikusáról.
Esterházy a második világháború idején a náci kollaboráns szlovák állam törvényhozásában – a parlamenti képviselők közül egyedül – nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte „fasizmussal való együttműködésért”. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során büntetését huszonöt évre csökkentették.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957-ben, és 2007 őszéig nem volt ismert, hogy hol temették el. Cseh történészek – az Esterházy család kérésének eleget téve – kiderítették, hogy urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a kommunizmus áldozatainak motoli emlékművére.
„Ez európai válasz arra, hogy így is lehet viszonyulni a kérdéshez” – jegyezte meg Pető Tibor, Magyarország prágai nagykövete, aki védnökséget vállalt a konferencia felett. Csehországban már sok minden történt annak érdekében, hogy Esterházy újra visszakerüljön a történelembe, az őt megillető helyre – szögezte le a nagykövet.
