A mintegy hat-hétezer fős tömeg az „Európában maradunk!” jelszót skandálta. A tüntetők nagyjából annyian voltak, mint előző nap egy másik megmozdulás résztvevői: akkor Aléxisz Cíprasz miniszterelnök hívei vonultak fel, hogy a kormány politikáját támogassák.
„A legtöbb ember, akit itt lát, még soha nem vett részt tüntetéseken. Mi vagyunk a csendes többség, s nem akarjuk, hogy azok győzzenek, akik hangosabban kiabálnak” – mondta a csütörtök esti megmozdulás egyik résztvevője, egy építőipari vállalkozás vezetője. Hozzátette: száz százalékban egyetért a nemzetközi hitelezők Görögországgal szemben szabott feltételeivel. „Nem fognak nekünk pénzt adni csak úgy, feltételek nélkül. A hitelezőknek igazuk van: Görögországnak felelős politikát kell folytatnia” – mondta egy másik tüntető.
A közvélemény-kutatások szerint a görögök nagy része támogatja az euró megőrzését még akkor is, ha nagyon sokan bírálják az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által az elmúlt években előírt megszorító intézkedéseket, társadalmi hatásaikat.
A görög válság mindenesetre egyre súlyosbodik: az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek csütörtöki luxemburgi tanácskozásán nem született megállapodás, ezért Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének elnöke hétfő estére összehívta az eurózóna-országok csúcsvezetőinek tanácskozását.
Görögországnak június végéig mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége válik esedékessé. Megállapodás hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezné eurózóna-tagságának – sőt, talán EU-tagságának is – a fenntarthatóságát.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az athéni kormány már a jövő héten tőkekorlátozások bevezetésére kényszerülhet a hivatalos hitelezőkkel folytatott tárgyalások eredménytelensége miatt.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábjának péntek hajnalban összeállított helyzetértékelése szerint ha a hétfőre tervezett valutauniós csúcson sem születik megállapodás, akkor nagyon valószínűtlenné válik bármiféle egyezség a jelenlegi pénzügyi segélyprogram június végi kifutásáig; ebben a helyzetben az Európai Központi Bank valószínűsíthetően korlátozza a görög bankok további hozzáférését a Eurosystem – az EKB és az euróövezeti jegybankok hálózata – likviditásforrásaihoz. Hogy erre már jövő héten is sor kerül-e, függ attól, hogy az EKB alkalmazza-e ezt a likviditási korlátot, és attól is, hogy milyen ütemben folytatódik a betétmenekítés a görög bankokból.
A Barclays elemzői szerint a helyzetet egyelőre tudnák kezelni, és továbbra sem kizárható, hogy az utolsó pillanatban létrejön valamilyen megállapodás. A jövő héten azonban így is érdemi kockázattá válik a tőkekorlátozások bevezetése, köztük a banki pénzkivétel összegének korlátozása.
A görög pénzügyi szektort terhelő bizalmi stresszhelyzetet jelzi, hogy az év eleje óta jelentősen, 44 százalékkal megugrott a készpénzhasználat a görög gazdaságban. A ház szerint a végletekig feszített közfinanszírozási rendszer forrásai nem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy Görögország a június végén esedékessé váló 1,6 milliárd eurós adóssághányadot törleszteni tudja a Nemzetközi Valutaalapnak.
