Gerry Rice, az IMF szóvivője közleményében emlékeztetett arra, hogy az IMF igazgatótanácsának egy, az 1970-es években meghozott határozata értelmében a tagállamok kérhetik az egy naptári hónapban, de több részletben esedékes tőketörlesztésük összevonását. Ez a lehetőség nem vonatkozik a kamattörlesztésre. Ezt a lehetőséget eddig egyszer használták, még az 1980-as évek közepén Zambia.
Rice közlése szerint a görög döntésnek az a célja, hogy kezelje a rövid időn belül több kifizetéssel járó adminisztratív nehézséget.
Június 5. és 19. között Görögországnak 1,5 milliárd eurót kellene átutalnia a valutaalapnak. Az első, 300 millió eurós részlet kifizetése pénteken lenne esedékes, a következők pedig 12-én, 16-án és 19-én. A görög kormánynak így pénteken nem kell átutalnia a 300 millió eurót, hanem június 30-án egy összegben teljesíti fizetési kötelezettségeit.
Névtelenül nyilatkozó görög tisztségviselők szerint maga az IMF sürgette Görögországot, hogy használja ki a részletek összevonásának és a teljes összeg hónap végén történő törlesztésének lehetőségét, amivel egy időre enyhítheti a görög államkincstárra nehezedő intenzív nyomást. Csütörtökig Athén ellenállt ennek a lehetőségnek, mert attól tartott, hogy egy ilyen döntéssel azt az üzenetet közvetíti, miszerint az országnak nincs pénze fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Ennek következményeként pedig még tovább gyorsulna a bankbetétek kivonása.
A görög tisztségviselők most azt állítják, hogy a részletek összevonása azt jelenti, közel állnak a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodáshoz.
A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak.
A héten felgyorsultak és a legmagasabb politikai szintre kerültek az egyeztetések, amelyekbe még a francia államfő és a német kancellár is bekapcsolódott az érintett felek első számú vezetői mellett.
Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök a szerdai brüsszeli tárgyalások után várhatóan a napokban, talán már péntek este ismét összeül Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, az eurócsoport elnökével.
A nemzetközi hitelezők azt kérik a görög kormánytól, hogy kötelezze el magát a privatizáció, a nyugdíjcsökkentés, az egészségbiztosítási járulék emelése és a korábban végrehajtott munkaerő-piaci reformok fenntartása mellett – közölték a javaslatot jól ismerő források csütörtökön.
A görög miniszterelnöknek szerdán átadott, ötoldalas javaslatban a hitelezők – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – arra kérik Athént, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékának megfelelő összeggel csökkentse a nyugdíjakra kiadott összeget. Emellett kérik, hogy az általános forgalmi adó mértékét emeljék 11, illetve 23 százalékra egy sor termék – köztük a gyógyszerek és az áram – esetében, amiből a GDP 1 százalékának megfelelő többletforrásra, 1,8 milliárd euróra tenne szert a görög költségvetés.
A hitelezők azt akarják, hogy a görög kormány szüntesse meg az alacsony jövedelmű nyugdíjasok pótlólagos támogatását, amivel 800 millió eurót takaríthatnának meg az idén. Ez egy olyan követelés, amelynek elfogadásával Cíprasz megszegné a választási kampányban tett ígéretét, miszerint nem engedi meg a nyugdíjak csökkentését.
