– Nazarbajev idős korára tekintettel hozta előre a választásokat, míg Putyin ereje teljében van – jegyzi meg Muhin, aki szerint a szociális stabilitást sem kell félteni, 2018-ra ráadásul az ország túllendül a jelenlegi nehézségeken is.
A politológus úgy véli, Putyinnak tehát egyáltalán nem kell sietnie a választásokkal, amelyek előre hozása ráadásul értelmetlenné tenné az elnöki mandátum hat évre emelését. A sajtóvitákban gyakran felmerül az esetleges lépések mögött a politikai rendszer megújításának szándéka is.
– Nézze, a szankciók, a külső nyomás csak konszolidálta Putyin mögött a társadalmat. Barack Obama ennél többet nem is tehetett volna az orosz államfő népszerűségének egekbe emeléséért – mosolyog a szakértő, hozzátéve, hogy a szociális stabilitására lesz pénz, a várhatóan intenzívebbé váló ellenzéki tiltakozásokra pedig a hatalom felkészült az NGO-król, a nem kormányzati szervezetekről szóló szabályozással.
A kormány és a hatalmi elit közben folyamatosan megújul. A közelgő választások előtt menesztik a népszerűtlen, problémás kormányzókat, s átalakulhat a kabinet is. Egyes elemzők a Putyinhoz liberális nézeteivel együtt is közel álló Kudrin kijelentését is miniszterelnöki ambícióival magyarázzák. Muhin szerint ezt a szcenáriót azonban aligha támogatnák az őt valójában csinovnyiknak tartó liberálisok, kimondottan elleneznék a szilovikok (a fegyveres szolgálatok, főleg az FSZB aktív vagy volt tagjai), mégis sor kerülhetne e lépésre, ha Putyin kardinális változásra készülne a nyugati kapcsolatok terén. Ezzel ellentétben éppen a mozgósítást, a jelenlegi irányt erősítené, ha Szergej Glazjev vagy Dmitrij Rogozin kerülne ebbe a székbe.
