A nagyhercegség immár a 12. alkalommal kerül sorra az EU-elnökségi feladatok rotációs alapon történő ellátásában, ami ezúttal – a görög adósságválság miatt – minden eddiginél súlyosabb kihívást jelent a rutinos luxemburgi diplomácia számára.
A luxemburgi kormány az EU-elnökségre készülve – eltekintve most a görög helyzettől – elsősorban a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés előmozdítását, a klímaváltozás elleni védekezést, az európai menekültpolitika összehangolását, az uniós belső piac megerősítését, illetve az EU önálló külpolitikai tényezőként való megjelenítését jelölte meg tevékenysége tervezett prioritásaként.
A tagállami rotációs elnökség az EU legújabb alapszerződésének, a lisszaboni szerződésnek az életbe lépése óta valamelyest veszített korábbi jelentőségéből, főként annak nyomán, hogy a tagállamok külügyminisztereinek üléseit immár nem a soros elnöklő ország külügyminisztere, hanem az EU mindenkori kül- és biztonságpolitikai főképviselője – jelenleg az olasz Federica Mogherini – elnökli. A többi szakminiszteri tanácskozáson azonban továbbra is a soros elnöklő ország illetékes miniszterének a feladata a napirend kialakítása, a szakértői előkészítés és a politikai egyeztetés során az álláspontok egymáshoz közelítése, nézeteltérések esetén a kompromisszumos lehetőségek keresése.
A december 31-ig tartó luxemburgi elnökséget a jövő év első felében a holland EU-elnökség követi. Magyarország 2011 első felében látta el – EU-taggá válása óta első alkalommal – a soros elnökséget.