Kulcsfontosságú intézetre nincs pénz az USA-ban

Értékes adatokkal szolgál az al-Kaidával és a Szaddám-rezsimmel kapcsolatban egy kutatóközpont, mégis bezárják.

2010-ben az akkori védelmi miniszter, Robert M. Gates támogatásával hozták létre azt az archívumot, amely az Egyesült Államok ellenfeleinek elfogott titkos üzeneteit őrizte. A cél az volt, hogy az üzenetek és a felvételek a nem kormányzati szereplők, azaz tudósok számára is elérhetőek, kutathatóak legyenek. A washingtoni Nemzeti Védelmi Egyetem néhány ablaktalan szobájában megalakult Konfliktusok Feljegyzéseinek Kutatóközpontját (CRRC, jelmondata: Megnyitni és megérteni) azonban már nem támogatja tovább a Pentagon – írja a New York Times. Pedig szükség lenne a működésére most, hogy fokozatosan vissza-visszatérnek Irakba az amerikai hírszerzés szakemberei.

A múlt hét pénteken bezárt archívumot még utoljára megrohamozták a világ minden tájáról érkező kutatók. „Rendkívül hasznos volt” – mondta a CRRC-ről az izraeli akadémikus Amad Batzman, aki három évtizede foglalkozik Irakkal. Érzik ezt a Pentagonnál is, hiszen a védelmi minisztérium azt szeretné, ha az archívum – amelynek például Szaddám Huszein rezsimjéről is van gyűjteménye, amely vezérkari megbeszélések felvételeinek átiratait is tartalmazza – civil intézethez kerülne. A finanszírozásba persze nem szállna be a kormány.

A lap úgy tudja, hogy a kaliforniai Stanford Egyetemen működő Hoover Intézetről van szó, amely az iraki Újjászületés Pártról (Baath Party) is őriz anyagokat. Az évente hatszázmillió dollárral (165 milliárd forinttal) gazdálkodó Pentagon kevesebb mint egymillió dollárt (274 millió forintot) adott a CRRC működésére, egyesek szerint pont az lett a veszte, hogy nem volt elég nagy az apparátus, és a kutatóközpont megbecsültsége sem volt az igazi.

Annak ellenére sem volt pénz az intézet fenntartására, hogy az Obama-adminisztráció fogadalmat tett az Iszlám Állam legyőzésére. Az iszlám fundamentalista szervezet iraki sejtjei az al-Kaidából nőttek ki – amelyről komoly gyűjteménnyel rendelkezik a CRRC. „Szerencsétlen és kissé ironikus, hogy a CRRC – amelynek értékes adatai vannak az al-Kaidáról és az iraki Újjászületés pártiakról – elvesztette forrásait, miközben az amerikai haderő iszlám szélsőségesekkel harcol Irakban” – mondta a New York Timesnak David Pulkki, a Texasi A&M Egyetem professzora, az intézet korábbi igazgatóhelyettese. Szerinte nem szabadna az archívumot Washingtonon kívül elhelyezni, mert a városhoz és a kormányzathoz kötődő szakértőknek nehezebb lenne hozzáférni a feljegyzésekhez és felvételekhez.

Bizonyos szempontból viszont hasznos lehet a Hoover Intézetbe történő áthelyezés. A kutatók rémálma, hogy a CRRC anyagai a nemzeti archívumba kerülnek, így sokkal nehezebben, közérdekű adatigénylésekkel lehetne kutatni – egyébként 25 vagy több évre is titkosítanák az anyagokat. Kevin M. Woods, a szintén Pentagon által pénzelt Védelmi Elemzések Intézetének történésze – aki részt vett a CRRC alapításában is – úgy véli, hogy az alapítók szándéka eredetileg is az volt, hogy több egyetem közösen gondozza az archívumot. Persze kérdéses, hogy a civil kézbe kerülő CRRC-nek továbbra is kiadná-e a kormányzat a kényes dokumentumokat és hangfájlokat.

A Pentagon archívumának csaknem 10 százaléka érhető el a CRRC-ben, eredeti és angol nyelven, a fordítási, értékelési és adatvédelmi munkákat szeptemberig még elvégzi a központ helyett a Védelmi Elemzések Intézete. A több mint kétszáz kutató által használt archívum rengeteg tudományos publikációhoz nyújtott forrást, a CRRC honlapján ugyan csak 2013 közepéig listázzák ezeket, de több könyv és megannyi folyóiratcikk is akad a lapon.

A New York Times cikke megemlíti, hogy a zárás előtti napokban megtelt a CRRC olvasóterme. A kutatók az utoljára nyilvánosságra hozott feljegyzéseket és hangfájlokat tanulmányozták lázasan, a folyosókon pedig legnagyobb tudományos felfedezéseiket osztották meg egymással. Ha viszont nem lesz gazdája az archívumnak, a tudományos munkának is lőttek.