Bizonyos szempontból viszont hasznos lehet a Hoover Intézetbe történő áthelyezés. A kutatók rémálma, hogy a CRRC anyagai a nemzeti archívumba kerülnek, így sokkal nehezebben, közérdekű adatigénylésekkel lehetne kutatni – egyébként 25 vagy több évre is titkosítanák az anyagokat. Kevin M. Woods, a szintén Pentagon által pénzelt Védelmi Elemzések Intézetének történésze – aki részt vett a CRRC alapításában is – úgy véli, hogy az alapítók szándéka eredetileg is az volt, hogy több egyetem közösen gondozza az archívumot. Persze kérdéses, hogy a civil kézbe kerülő CRRC-nek továbbra is kiadná-e a kormányzat a kényes dokumentumokat és hangfájlokat.
A Pentagon archívumának csaknem 10 százaléka érhető el a CRRC-ben, eredeti és angol nyelven, a fordítási, értékelési és adatvédelmi munkákat szeptemberig még elvégzi a központ helyett a Védelmi Elemzések Intézete. A több mint kétszáz kutató által használt archívum rengeteg tudományos publikációhoz nyújtott forrást, a CRRC honlapján ugyan csak 2013 közepéig listázzák ezeket, de több könyv és megannyi folyóiratcikk is akad a lapon.
A New York Times cikke megemlíti, hogy a zárás előtti napokban megtelt a CRRC olvasóterme. A kutatók az utoljára nyilvánosságra hozott feljegyzéseket és hangfájlokat tanulmányozták lázasan, a folyosókon pedig legnagyobb tudományos felfedezéseiket osztották meg egymással. Ha viszont nem lesz gazdája az archívumnak, a tudományos munkának is lőttek.
