A szerdai szavazás előtt még hétfőig nyújthatnak be a képviselők módosító indítványokat.
A „magyarországi helyzet” megjelölés alatt a frakciók, ahogy a májusban tartott plenáris vitában is, két témára összpontosítanak. Egyrészt a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire, másrészt a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációra.
A legnagyobb frakcióval rendelkező és a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt határozati javaslata hangsúlyozza, hogy a kormányfő egy brutális gyilkosság után beszélt erről, amely az egész társadalmat megdöbbentette, és néhány nappal később tudatta az EP-vel, hogy kormány nem tervezi a halálbüntetés bevezetését.
A tervezet arra is kitér, hogy az EU alapjogi chartája része a magyar alkotmánynak, és a konzultáció fontos eszköz a kormányok számára, hogy a társadalom támogatását élvező politikát folytathassanak. Nem mulaszt el említést tenni arról sem, hogy Magyarország „példátlan migrációs kihívással néz szembe” a Nyugat-Balkánon át érkező menekülthullám miatt.
A néppárt javaslata mérföldkőnek nevezi az európai alapjogok történetében a halálbüntetés eltörlését, s „a legkategorikusabban kijelenti, hogy a halálbüntetés ellentétes az EU alapelveivel és az uniós joggal”. A javaslat kiemeli a kormányfő abbéli felelősségét, hogy elő kell mozdítania az unió alapértékeit, s jó példát kell mutatnia.
A szöveg rögzíti a tagállamok jogait, hogy konzultációt kezdeményezzenek a polgáraikat érintő kérdésekről. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az elindított konzultáció nyelvezete „erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan”, továbbá sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdéssor az EU-t hibáztatja, holott ezen a téren a tagállamoké a felelősség, s amúgy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú résztvevői.
A dokumentum a jobb- és baloldali szélsőségeseket is elítéli, valamint azt is, hogy „demokratikus pártok populista érvekkel igyekeznek szembeszállni szélsőséges pártokkal”.
Az MSZP-t és a DK-t soraiban tudó szociáldemokrata frakció javaslata úgy véli, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon jelentősen romlott helyzet a szabadság, a pluralizmus, az intolerancia és a diszkrimináció elleni fellépés, a bevándorlók és menekültek emberi jogai, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a független civil szervezetek, a kisebbségekhez tartozók és az igazságszolgáltatás függetlenségének terén.