A most megnyitott múzeumot már 2008-ban, az orosz író halálakor nemzeti kulturális jelentőségű épületnek nyilvánították egy elnöki rendelettel, egy évre rá pedig az orosz Állami Irodalmi Múzeumnak adták abból a célból, hogy a későbbiekben múzeumként hasznosítsák – írja a Sputniknews.
A múzeum valójában Szolzsenyicin nagynénjének háza volt, ahol az író négy évig lakott a polgárháború idején. Most egy kiállítótermet rendeztek be itt, ahol számos fényképet, könyvet és videofelvételt tekinthetnek meg a látogatók. De kulturális központként előadásokat is lehet majd tartani az épületben.
Az átadáson Natalja Szolzsenyicin, az író özvegye elmondta, hogy szeretné, ha a múzeum hasznos lenne a fiatal generáció számára, hiszen az író gyökerei itt találhatók. Ugyanitt Sztaniszlav Govorukin filmrendező hangsúlyozta, hogy az író vissza akart térni Oroszországba, és ez sikerült is neki. „A mai megnyitó a nagy író újabb hazatérése a szülőhazájába” – tette hozzá.
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin kozák értelmiségi családba született, a második világháború idején egy gyermekkori barátjának írott levele miatt – melyben Sztálint bírálta – letartóztatták, így 11 évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Ebből az élményeiből merítve írta meg a legjelentősebb műveit, amiért később irodalmi Nobel-díjat kapott. Miután kiutasították hazájából, az Egyesült Államokban élt 1974-től, ahonnan a kilencvenes évek közepén tért vissza Oroszországba. Itt visszakapta az orosz állampolgárságát és több kitüntetésben részesült.
