Merkel és Hollande nem ereszti a görögök kezét

Juncker külön drámát adott elő: Nem kell öngyilkosnak lenni csak azért, mert fél valaki a haláltól.

Berlinben Merkel vezényletével válságtanácskozások kezdődtek. Értesülések szerint az ellenzéki pártok a Bundestag rendkívüli ülésének összehívását követelik.

Az Európai Bizottság elnöke arra kérte a görögöket, hogy mondjanak igent a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra a július 5-én tartandó népszavazáson, Alexisz Ciprasz miniszterelnököt pedig arra szólította fel, hogy „mondja el az igazságot a görög népnek\". A görög vezetőkkel szemben a luxemburgi politikus bíráló hangot ütött meg, azt mondta: egyetlen demokrácia sem követelhet többet, mint a többi.

„Görögország kilépése az euróövezetből számomra sosem volt elképzelhető” – húzta alá Juncker. Kijelentette: a csomag nem tartalmaz bércsökkentést, és gyakorlatilag azt mondta, hogy aki mást állít, az hazudik. Világossá tette azt is, hogy nyugdíjcsökkentés sincs a javaslatok között. Ezzel kapcsolatban uniós tisztviselők elmondták, hogy a hitelezők valóban a szolidaritási juttatás kivezetését javasolják, de ez egyrészt nem nyugdíj, másrészt a nyugdíjrendszer átfogó reformjával más, célzottabb juttatás válthatná fel. Ez tizenöt év szolgálati idő után igénylehető, a kisnyugdíjak kiegészítése a célja, viszont feltűnően sokan vonultak 15 év után nyugdíjba. Uniós források szerint a görögök is beismerték, hogy súlyosan torzítja a rendszert.

„Jelenleg törvény teszi lehetővé az adó be nem fizetését, mert az adóhivatal bizonyos esetekben nem inkasszálhat” – magyarázta egy név nélkül nyilatkozó forrás a görög helyzetről.

Magát a népszavazást Juncker „abszolúte jogosnak” nevezte, s kijelentette, hogy a bizottság részéről továbbra is nyitva az ajtó, de az idő egyre jobban szorít. „Ideje, hogy a görögök kimondják, mit gondolnak, kezükbe vegyék a sorsukat, a görög vezetők pedig elárulják nekik, hogy mi a tét. Ez az igazság pillanata” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

„Nem kell öngyilkosnak lenni csak azért, mert valaki fél a haláltól” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

A görög kormány által elrendelt tőkekorlátozó intézkedések nem érintik azokat, akik külföldön kiadott bankkártyával, hitelkártyával kívánnak tranzakciókat lebonyolítani vagy pénzt felvenni a bankjegykiadó automatákból – közölte a budapesti görög nagykövetség.

Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján Madridban arról beszélt, hogy országának nincs szüksége válságtervre, mert jó gazdasági helyzete megvédi, legfőbb biztosítéka a gazdasági növekedés és a már zajló reformok. Hangsúlyozta: Spanyolország szembe tud nézni a görög válsággal, mert már felkészültebb egy ilyen krízisre, mint három-négy évvel ezelőtt, ahogy az egész eurózóna is.

„Mind azt akarjuk, hogy Görögország az euróövezetben maradjon\" – fogalmazott a politikus. Véleménye szerint Athén döntése a pénzfelvétel korlátozásáról az átlagembereket érinti negatívan, azokat, akik napról napra élnek. „Ne legyen kétség, a gazdag görögök már kivették a pénzüket a bankokból\" – mondta Luis de Guindos.

Ewa Kopacz lengyel kormányfő arról beszélt, hogy Görögország nehéz helyzete nem hat ki Lengyelország pénzügyi állapotára. „Európának szüksége van Görögországra, Görögországnak pedig Európára\" – fogalmazott , hozzátéve: támogatni kellene a görögországi reformokat. Athén szerinte nem mondhatja, hogy segítséget kér, de reformokat nem vezet be.

Oroszország aggódik a görög pénzügyi válságból fakadó, az európai gazdaságra kiható lehetséges negatív következmények miatt –  jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn. Moszkva figyelemmel  kíséri a pénzügyi válsággal kapcsolatos fejleményeket az Európai Unióban – tette hozzá.

A macedón központi bank vasárnap arra utasította az ország bankjait, hogy vonják ki pénzüket és követeléseiket a görög bankokból és hozzanak „megelőző intézkedéseket” annak érdekében, hogy korlátozzák a tőkekiáramlást a bankpánikkal sújtott Görögországba.

A macedón jegybank szerint az intézkedés időszakos jellegű: csak a jövőbeni tranzakciókra terjed ki, nem érinti a már elindított ügyleteket. Az intézmény azzal indokolta a lépést, hogy így elejét veszi egy későbbi, még jelentősebb tőkekiáramlásnak, amely felboríthatná a fizetési mérleg egyensúlyát és megingathatná a pénzügyi rendszer stabilitását. A görög bankoknak mintegy húszszázalékos részesedésük van a macedón bankrendszerben.

A szerb központi bank hétfőn bejelentette, hogy korlátozta a tranzakciókat a görög anyabankok és szerbiai leánycégei között, amivel elejét kívánja venni a kedvezőtlen hatások begyűrűzésének a szerb bankszektorba. A jegybank szerint az intézkedés átmenti, de azt, hogy meddig marad érvényben, nem közölte.

Az intézmény rámutatott arra, hogy szorosan figyelemmel követi a görög háttérrel Szerbiában működő négy pénzintézetet, amelyeknek az együttes piaci részesedése tizenöt százalék. Mint írták, a tranzakció-korlátozás nem vonatkozik e bankok betéteseire.

Varga Mihály szerint a görög válság legújabb eseményei igen csekély hatással vannak a magyar gazdaságra, a görög gazdaság kereskedelmi kapcsolatai Magyarországgal viszonylag mérsékeltek, a külkereskedelmi áruforgalomnak mindössze 0,4 százalékát adják. A nemzetgazdasági miniszter ezt a Díj a Sikeres Vállalkozásokért elnevezésű elismerések átadását követően mondta újságíróknak hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium épületében.

A tárcavezető kiemelte, hogy a görög bankrendszer hatása a magyar bankszektorra elenyésző, hazánkban nincsenek jelen görög bankok, ellentétben Bulgáriával vagy Szerbiával. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy két hatással számolni kell: az egyik az árfolyam alakulása, a másik pedig az állampapírok hozamaira gyakorolt hatás.