Nagyon kellene a közös szabályozás

Abszurd helyzeteket idéznek elő az eltérő szerzői jogi szabályozások az Európai Unió különböző országaiban.

Veczán Zoltán
2015. 06. 08. 4:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mára igencsak elavultak a szerzői jogok összehangolásáról szóló, 2001-es uniós irányelvek. Jól példázza a helyzetet, hogy a témában az Európai Parlamentben (EP) előadást tartó Julia Reda német zöldpárti képviselőről az esemény idején készült fényképek publikálásához engedélyt kellett volna kérnünk az EP-től, különben megsértettük volna az üzemeltető szerzői jogait. Nem egy olyan középület akad még az EU-ban, amelyet bizarr szerzői jogi védelem illet meg: az Eiffel-tornyot például nappal szabad fényképezni, éjjel viszont, amikor felkapcsolják rajta a fényjátékokat, már a magáncélú fotózással is törvényt sértünk.

Ráadásul számos új internetes technológia született, ami felvet olyan kérdéseket, amelyekre a 2001-es dokumentum megfogalmazói nem is gondolhattak. Ilyenek a videomegosztó-oldalak, vagy az internetes élő videoközvetítés esetei. A YouTube-os tartalmak egy része például bizonyos országokban nem elérhető, az angol első osztályú focibajnokság, a Premier League mérkőzéseinek online közvetítését kizárólag Nagy-Britanniában engedélyezte, máshol letiltotta. A digitális piac is óriásit növekedett azóta; nemzetközi cégek honlapjára rákeresve az interneten őket azonosító IP-címük alapján sokszor automatikusan a magyar változatra irányít minket az oldal, ahol gyakran nem azokat a termékeket és szolgáltatásokat, vagy nem azokon az árakon találjuk meg, mint mondjuk a német változaton. Ez pedig nem-csak diszkriminatív, de gazdaságilag is káros: felmérések szerint az uniós polgárok kétharmada nem mer más tagállamból rendelni az interneten, míg egy egységesített szabályozás mellett fejenként mintegy 230 eurót spórolhatnánk évente. Érzékeny pontja még a szerzői jogoknak a fájlmegosztó oldalak használata. Reda lapunknak elmondta: nincs bizonyíték rá, hogy a fájlmegosztás ténylegesen kárt okozna a szórakoztatóiparnak, mi több, a leggyakrabban torrentezők azok, akik más módokon a legtöbb pénzt költik kultúrára. A képviselő, aki egyébként a Kalózpárt színeiben került be az EP zöldfrakciójába, bevallotta, korábban rendszeresen használt fájlmegosztókat, oktatási és ismeretterjesztési célokkal pedig ma is így tesz.

Úgy tűnik, lassan révbe ér az előbbi kérdéseket is orvosolni akaró egységesítés: 2014-es EB-elnöki beiktatásakor Jean-Claude Juncker sürgette az EU-n belüli közös digitális piac előmozdítását, néhány napja a német és a francia államfő is kinyilvánította támogatását. A kérdést az Európai Tanács június végén tárgyalja, a szabályozás bevezetését pedig 2016 végére tervezik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.