Tíz éve mondtak nemet az uniós alkotmányra a francia polgárok egy népszavazáson – az évforduló alkalmából a Stratfor arra kereste a választ, hogyan aknázhatja alá a nacionalizmus az Európai Uniót. Értékelésük szerint ugyanis az Európa-projekt ma a legsúlyosabb válságát éli, mivel a gazdasági krízis felébresztette a nacionalista ösztönöket, ami aláaknázza a páneurópaiságot. Az elemzők úgy látják, hogy ezek a centrifugális erők mindig is jelen voltak az unióban, azonban míg korábban a tagállamok a további integrációból kívántak kimaradni, most már vissza szeretnék szerezni a korábbi hatásköreiket.
A Stratfor kutatói szerint a lisszaboni szerződés 2007-es aláírása után Európa egy olyan gazdasági válságba lépett, ami teljes mértékben kisiklatta az integrációt. A válság megnyitotta a lehetőségeket az euroszkeptikus pártok előtt, így 2014 májusában már ezek az erők nyerték meg az uniós választásokat néhány országban.
Úgy vélik, hogy ezeknek a pártoknak a győzelme felerősítette a belpolitikai életben a nacionalista retorikát, így történt ez Nagy-Britanniában is. A konzervatívok választási programja immáron hivatalosan rögzítette, hogy 2017 végéig népszavazást kell tartani a brit EU-tagságról. Ráadásul ugyanitt előírnák, hogy a külföldi EU-munkavállalók csak négyévi folyamatos nagy britanniai munkaviszony után juthassanak hozzá a brit jóléti juttatásokhoz. Minden ilyen javaslat egy visszalépés az egységtől – írják.
Az elemzők szerint ha a britek tárgyalásai egy új uniós szerződéshez fognak vezetni, akkor az unió népszerűtlensége miatt néhány állam elutasíthatja ezt. Ráadásul valószínűtlen, hogy Brüsszel elfogadna egy uniós referendumot egy olyan szerződésről, ami aláásná a hatásköreit és az eddigi eredményeit. De még ha a britekkel folytatott tárgyalásokkal el is lehetne kerülni egy rövidtávú uniós válságot és benn lehetne tartani őket az unióban, ez akkor is precedenst jelenthet a többi tagállam számára, hogy a nagyobb szuverenitás irányába mozduljanak el.
Azonban nem csak az Egyesült Királyság jelent kihívást az európai egységre. A schengeni övezetet éppen az egyik alapító tagállam, Franciaország támadja. Ahogy a szabadkereskedelem is tűz alatt van: több tagországban azt mondják, hogy a német kereskedelmi többlet káros a többi gazdaságra.
