„Totális katasztrófa” jöhet – eldől, mi lesz a hellénekkel

Ma tanácskoznak a görög adósságról az eurózóna pénzügyminiszterei, több fajsúlyos politikus is megszólalt a tárgyalás előtt.

Ehhez kapcsolódva Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök azt írta a német Der Tagesspiegelben, hogy semmiképpen nem csökkentik a nyugdíjakat.

Eközben a görög kormány gazdasági szóvivője, Euklidész Cakalotosz egy brit televíziónak adott nyilatkozatában figyelmeztetett arra, hogy Görögország kiválása a valutaövezetből alapjaiban változtatná meg azt, s Európa idővel visszatérne az 1930-as évek nacionalista, versengő pénzügyi rendszeréhez. Cakalotosz szerint meg kell akadályozni a hitelezés elszaladását, hiszen ha valaki túl sok kölcsönt vett fel, az azt is jelenti, hogy valaki más túl sokat adott.

A főtárgyaló leszögezte: csak olyan megállapodást fognak aláírni, amely nem generál recessziót, és nem táplálja tovább az adósságcsapdát. Ha ilyet nem sikerül tető alá hozni, a választópolgárokhoz lesznek kénytelenek fordulni, mivel a kormánynak nincs felhatalmazása az eurózóna elhagyására – tette hozzá Cakalotosz. Ez akár előrehozott választásokat vagy népszavazás kiírását is jelentheti.

Totális katasztrófa?

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági, pénz-, adó- és vámügyi biztosa is próbálta hűteni a kedélyeket, miközben az EU-s pénzügyminiszterek már gyülekeznek Luxemburgban. Azt mondta: nem számít könnyű tárgyalásra, de lehetséges a megállapodás. Közölte: a labda a görög térfélen pattog, minden attól függ, hogy a hellének milyen javaslatokkal állnak elő. Ezt erősítette meg Johan Van Overtveldt belga és Alex Stubb finn pénzügyminiszter is. A francia tárcavezető, Michel Sapin úgy fogalmazott, hogy „totális katasztrófa” volna, ha Athén visszatérne a drachmához. A France Info rádiónak nyilatkozva kijelentette: a legvégsőkig harcolni fognak a megállapodás érdekében.

Harcos görögök

Mindeközben Athénben Dimitrisz Sztratulisz szirizás szociális miniszter a Mega televíziónak azt mondta: már megtették a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a polgároknak ne kelljen szenvedniük, ha esetleg nem sikerülne megállapodásra jutniuk a hitelezőkkel. Álláspontja szerint az állam nem kerülne csődbe, ha nem fizetné ki az esedékes 1,6 milliárd eurót a trojkának a hó végéig. Ezt alátámasztandó leszögezte, hogy továbbra is fizetni tudják a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, ezek nem kerültek veszélybe. „Ha arra kényszerülünk, hogy nemet mondjunk, az persze néhány hónapig nehézségeket jelent számunkra, de sokkal nagyobbakat Európa számára” – fogalmazott.

Thanaszisz Petrakosz, a Sziriza parlamenti szóvivője a fentieket kiegészítve leszögezte, hogy a kormány célja az euróövezetben maradás, de nem hagyja magát zsarolni. „Ha partnereink belátóak, biztosan meg tudunk egyezni” – tette hozzá.

Kosztasz Lapavicasz szirizás képviselő, londoni közgazdaságtan professzor a Star TV-nek arról nyilatkozott, hogy nem szabad visszatérni a memorandumok (a nemzetközi hitelmegállapodások) korához. „Ez egyenlő lenne a halállal” – közölte, és abszurdnak nevezte azt a feltételezést, mely szerint Görögország nem tudna meglenni az euró nélkül. Sztratulisz miniszter szavait megerősítve kijelentette, hogy a kilépést követő átállási periódus csak néhány hónapig tartana, s persze nem lenne könnyű, de távolról sem lehetetlen.

Közben a Sziriza egyes képviselői pánikkeltés miatt bírósági per indítását helyezték kilátásba Jánisz Szturnarasz jegybankelnökkel szemben, aki tegnap azt mondta, hogy kezelhetetlen krízist okozna, ha nem sikerülne egyezségre jutni a trojkával.