Korábban írtuk: Görögország jó úton halad, de még vannak teendők – mondta Angela Merkel német kancellár az eurózóna pénzügyminisztereinek csütörtöki találkozója előtt a Bundestagban. A szükséges reformintézkedéseket túl lassan teszik meg – tette hozzá a politikus, utalva azokra a költségcsökkentő megszorításokra, amelyek bevezetésére a nemzetközi hitelezők (az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap úgynevezett trojkája) sarkallták a hellén kormányt. A jelenleg Görögországot irányító baloldali Sziriza viszont pont a nadrágszíj meghúzásának elutasításával került hatalomra, így nem csoda, ha választási ígéreteiket betartani kívánván húzódoznak a minden határon túli spórolástól.
Merkel csütörtöki beszédében megismételte, hogy Németország célja az euróövezetben tartani a görögöket, s kijelentette, hogy még mindig lehetséges a megállapodás az adósság rendezéséről. Azt is elmondta azonban, hogy az európai népek szolidaritásához szükséges, hogy Athén felelősen bánjon a saját és a közös forrásokkal.
Görög térfélen a labda
Nyugati lapkommentárok rámutatnak, hogy a kancellár asszony meglehetősen sótlan beszédet adott elő, és hogy nem említette a görögök nehézségeit, csak a teljesítményük elmaradásáról ejtett szót. Nem beszélve Thomas Oppermannról, a német szociáldemokraták vezetőjéről, aki figyelmeztetett, hogy Görögország kifut az időből, s azzal vádolta a mediterrán állam kormányát, hogy hatalomra jutása után hónapokat vesztegetett interjúk adására. A politikusnak elmondása szerint az az érzése, hogy Görögország nem is kíván a megoldásról tárgyalni. Oppermann neheztelését fejezte ki amiatt is, hogy a hellén vezetés bűnözők gyülekezetének minősítette a Nemzetközi Valutaalapot. Hozzátette azonban, hogy még mindig bízik egy igazságos megoldásban.
Veszélyben az eurózóna?
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója csütörtökön leszögezte, hogy nem adnak haladékot Görögországnak a június 30-ai fizetési határidőre. Azt mondta: a görög program életképes, de meg kellene reformálni a nyugdíjrendszert úgy, hogy a nyugdíjasokat közben megvédik.
Ehhez kapcsolódva Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök azt írta a német Der Tagesspiegelben, hogy semmiképpen nem csökkentik a nyugdíjakat.
Eközben a görög kormány gazdasági szóvivője, Euklidész Cakalotosz egy brit televíziónak adott nyilatkozatában figyelmeztetett arra, hogy Görögország kiválása a valutaövezetből alapjaiban változtatná meg azt, s Európa idővel visszatérne az 1930-as évek nacionalista, versengő pénzügyi rendszeréhez. Cakalotosz szerint meg kell akadályozni a hitelezés elszaladását, hiszen ha valaki túl sok kölcsönt vett fel, az azt is jelenti, hogy valaki más túl sokat adott.
A főtárgyaló leszögezte: csak olyan megállapodást fognak aláírni, amely nem generál recessziót, és nem táplálja tovább az adósságcsapdát. Ha ilyet nem sikerül tető alá hozni, a választópolgárokhoz lesznek kénytelenek fordulni, mivel a kormánynak nincs felhatalmazása az eurózóna elhagyására – tette hozzá Cakalotosz. Ez akár előrehozott választásokat vagy népszavazás kiírását is jelentheti.
Totális katasztrófa?
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági, pénz-, adó- és vámügyi biztosa is próbálta hűteni a kedélyeket, miközben az EU-s pénzügyminiszterek már gyülekeznek Luxemburgban. Azt mondta: nem számít könnyű tárgyalásra, de lehetséges a megállapodás. Közölte: a labda a görög térfélen pattog, minden attól függ, hogy a hellének milyen javaslatokkal állnak elő. Ezt erősítette meg Johan Van Overtveldt belga és Alex Stubb finn pénzügyminiszter is. A francia tárcavezető, Michel Sapin úgy fogalmazott, hogy „totális katasztrófa” volna, ha Athén visszatérne a drachmához. A France Info rádiónak nyilatkozva kijelentette: a legvégsőkig harcolni fognak a megállapodás érdekében.
Harcos görögök
Mindeközben Athénben Dimitrisz Sztratulisz szirizás szociális miniszter a Mega televíziónak azt mondta: már megtették a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a polgároknak ne kelljen szenvedniük, ha esetleg nem sikerülne megállapodásra jutniuk a hitelezőkkel. Álláspontja szerint az állam nem kerülne csődbe, ha nem fizetné ki az esedékes 1,6 milliárd eurót a trojkának a hó végéig. Ezt alátámasztandó leszögezte, hogy továbbra is fizetni tudják a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, ezek nem kerültek veszélybe. „Ha arra kényszerülünk, hogy nemet mondjunk, az persze néhány hónapig nehézségeket jelent számunkra, de sokkal nagyobbakat Európa számára” – fogalmazott.
Thanaszisz Petrakosz, a Sziriza parlamenti szóvivője a fentieket kiegészítve leszögezte, hogy a kormány célja az euróövezetben maradás, de nem hagyja magát zsarolni. „Ha partnereink belátóak, biztosan meg tudunk egyezni” – tette hozzá.
Kosztasz Lapavicasz szirizás képviselő, londoni közgazdaságtan professzor a Star TV-nek arról nyilatkozott, hogy nem szabad visszatérni a memorandumok (a nemzetközi hitelmegállapodások) korához. „Ez egyenlő lenne a halállal” – közölte, és abszurdnak nevezte azt a feltételezést, mely szerint Görögország nem tudna meglenni az euró nélkül. Sztratulisz miniszter szavait megerősítve kijelentette, hogy a kilépést követő átállási periódus csak néhány hónapig tartana, s persze nem lenne könnyű, de távolról sem lehetetlen.
Közben a Sziriza egyes képviselői pánikkeltés miatt bírósági per indítását helyezték kilátásba Jánisz Szturnarasz jegybankelnökkel szemben, aki tegnap azt mondta, hogy kezelhetetlen krízist okozna, ha nem sikerülne egyezségre jutni a trojkával.
