„Totális katasztrófa” jöhet – eldől, mi lesz a hellénekkel

Ma tanácskoznak a görög adósságról az eurózóna pénzügyminiszterei, több fajsúlyos politikus is megszólalt a tárgyalás előtt.

Fokasz Oresztész
2015. 06. 18. 11:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

 

Korábban írtuk: Görögország jó úton halad, de még vannak teendők – mondta Angela Merkel német kancellár az eurózóna pénzügyminisztereinek csütörtöki találkozója előtt a Bundestagban. A szükséges reformintézkedéseket túl lassan teszik meg – tette hozzá a politikus, utalva azokra a költségcsökkentő megszorításokra, amelyek bevezetésére a nemzetközi hitelezők (az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap úgynevezett trojkája) sarkallták a hellén kormányt. A jelenleg Görögországot irányító baloldali Sziriza viszont pont a nadrágszíj meghúzásának elutasításával került hatalomra, így nem csoda, ha választási ígéreteiket betartani kívánván húzódoznak a minden határon túli spórolástól.

Merkel csütörtöki beszédében megismételte, hogy Németország célja az euróövezetben tartani a görögöket, s kijelentette, hogy még mindig lehetséges a megállapodás az adósság rendezéséről. Azt is elmondta azonban, hogy az európai népek szolidaritásához szükséges, hogy Athén felelősen bánjon a saját és a közös forrásokkal.

Görög térfélen a labda

Nyugati lapkommentárok rámutatnak, hogy a kancellár asszony meglehetősen sótlan beszédet adott elő, és hogy nem említette a görögök nehézségeit, csak a teljesítményük elmaradásáról ejtett szót. Nem beszélve Thomas Oppermannról, a német szociáldemokraták vezetőjéről, aki figyelmeztetett, hogy Görögország kifut az időből, s azzal vádolta a mediterrán állam kormányát, hogy hatalomra jutása után hónapokat vesztegetett interjúk adására. A politikusnak elmondása szerint az az érzése, hogy Görögország nem is kíván a megoldásról tárgyalni. Oppermann neheztelését fejezte ki amiatt is, hogy a hellén vezetés bűnözők gyülekezetének minősítette a Nemzetközi Valutaalapot. Hozzátette azonban, hogy még mindig bízik egy igazságos megoldásban.

Veszélyben az eurózóna?

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója csütörtökön leszögezte, hogy nem adnak haladékot Görögországnak a június 30-ai fizetési határidőre. Azt mondta: a görög program életképes, de meg kellene reformálni a nyugdíjrendszert úgy, hogy a nyugdíjasokat közben megvédik.

 

Ehhez kapcsolódva Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök azt írta a német Der Tagesspiegelben, hogy semmiképpen nem csökkentik a nyugdíjakat.

Eközben a görög kormány gazdasági szóvivője, Euklidész Cakalotosz egy brit televíziónak adott nyilatkozatában figyelmeztetett arra, hogy Görögország kiválása a valutaövezetből alapjaiban változtatná meg azt, s Európa idővel visszatérne az 1930-as évek nacionalista, versengő pénzügyi rendszeréhez. Cakalotosz szerint meg kell akadályozni a hitelezés elszaladását, hiszen ha valaki túl sok kölcsönt vett fel, az azt is jelenti, hogy valaki más túl sokat adott.

A főtárgyaló leszögezte: csak olyan megállapodást fognak aláírni, amely nem generál recessziót, és nem táplálja tovább az adósságcsapdát. Ha ilyet nem sikerül tető alá hozni, a választópolgárokhoz lesznek kénytelenek fordulni, mivel a kormánynak nincs felhatalmazása az eurózóna elhagyására – tette hozzá Cakalotosz. Ez akár előrehozott választásokat vagy népszavazás kiírását is jelentheti.

Totális katasztrófa?

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági, pénz-, adó- és vámügyi biztosa is próbálta hűteni a kedélyeket, miközben az EU-s pénzügyminiszterek már gyülekeznek Luxemburgban. Azt mondta: nem számít könnyű tárgyalásra, de lehetséges a megállapodás. Közölte: a labda a görög térfélen pattog, minden attól függ, hogy a hellének milyen javaslatokkal állnak elő. Ezt erősítette meg Johan Van Overtveldt belga és Alex Stubb finn pénzügyminiszter is. A francia tárcavezető, Michel Sapin úgy fogalmazott, hogy „totális katasztrófa” volna, ha Athén visszatérne a drachmához. A France Info rádiónak nyilatkozva kijelentette: a legvégsőkig harcolni fognak a megállapodás érdekében.

Harcos görögök

Mindeközben Athénben Dimitrisz Sztratulisz szirizás szociális miniszter a Mega televíziónak azt mondta: már megtették a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a polgároknak ne kelljen szenvedniük, ha esetleg nem sikerülne megállapodásra jutniuk a hitelezőkkel. Álláspontja szerint az állam nem kerülne csődbe, ha nem fizetné ki az esedékes 1,6 milliárd eurót a trojkának a hó végéig. Ezt alátámasztandó leszögezte, hogy továbbra is fizetni tudják a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, ezek nem kerültek veszélybe. „Ha arra kényszerülünk, hogy nemet mondjunk, az persze néhány hónapig nehézségeket jelent számunkra, de sokkal nagyobbakat Európa számára” – fogalmazott.

Thanaszisz Petrakosz, a Sziriza parlamenti szóvivője a fentieket kiegészítve leszögezte, hogy a kormány célja az euróövezetben maradás, de nem hagyja magát zsarolni. „Ha partnereink belátóak, biztosan meg tudunk egyezni” – tette hozzá.

Kosztasz Lapavicasz szirizás képviselő, londoni közgazdaságtan professzor a Star TV-nek arról nyilatkozott, hogy nem szabad visszatérni a memorandumok (a nemzetközi hitelmegállapodások) korához. „Ez egyenlő lenne a halállal” – közölte, és abszurdnak nevezte azt a feltételezést, mely szerint Görögország nem tudna meglenni az euró nélkül. Sztratulisz miniszter szavait megerősítve kijelentette, hogy a kilépést követő átállási periódus csak néhány hónapig tartana, s persze nem lenne könnyű, de távolról sem lehetetlen.

Közben a Sziriza egyes képviselői pánikkeltés miatt bírósági per indítását helyezték kilátásba Jánisz Szturnarasz jegybankelnökkel szemben, aki tegnap azt mondta, hogy kezelhetetlen krízist okozna, ha nem sikerülne egyezségre jutni a trojkával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.