A lengyel politikus figyelmeztetett, hogy a Görögországnak kidolgozott mentőprogram egy hét múlva lezárul, ezért véget kell vetni a „várjuk ki, mi lesz” mentalitásnak. Tusk arra is felhívta a figyelmet, hogy úgy véli: egymás hibáztatása sehova sem vezet.
„Az a legfontosabb, hogy a tagállami vezetők vállalják a teljes felelősséget a politikai folyamatban a legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében, ami az ellenőrizhetetlen és kaotikus grexident volna” – utalt angol műszóval Tusk arra, hogy megegyezés hiányában Athén akár mindenki legjobb szándéka ellenére is kisodródhat az eurózónából. „Nemcsak Görögország, hanem mindannyiunk számára is fogytán az idő” – húzta alá Tusk, nyomatékosítva: a maga felelősségét abban látja, hogy mindent meg kell tenni a helyzet megoldása érdekében, ugyanakkor minden tagállam adófizetőit tiszteletben kell tartani. „Ha nem viselték volna el ők maguk is a megszorításokat, ma nem segíthetnének Görögországnak” – mondta. „Azt akarom, hogy mindenki kiterítse a lapjait; nem azt, hogy technikai részletekről vitatkozzunk, hanem hogy véget vessünk a politikai hazárdjátéknak” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
Mark Rutte holland miniszterelnök világossá tette, hogy a görög javaslatot a mentőprogramot koordináló és ellenőrző intézményi hármasnak, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell megítélniük. A holland kormányfő úgy tudja, hogy Athén erőfeszítést tett a nézetkülönbségek áthidalására, de nem tudni, hogy ez elegendő-e.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök közölte: bízik benne, hogy érdemi tájékoztatást kap a javaslatról, mert ez most már tényleg az utolsó előtti pillanat. „Nem öt perccel vagyunk a határidő előtt, hanem harminc másodperccel” – érzékeltette Bettel, aki szerint sok idő ment kárba, Görögország kilépésével pedig mindenki veszítene, éppen ezért nem ezt a megoldást pártolja. Kitért ugyanakkor arra, hogy ő maga is felelősséggel tartozik a saját adófizetőinek. Aláhúzta: megoldást kell találni, amely azonban nem lehet az, hogy „felejtsük el az adósságot”.
Szűkszavúan nyilatkozott a csúcstalálkozó előtt Angela Merkel német kancellár, aki mindössze annyit mondott, hogy Görögország szerepel a napirenden, az euróövezeti pénzügyminiszterek mai tanácskozását követően ugyanakkor nincs döntési javaslat a tanácskozáson, „csak eszmecseréről lehet szó”.
Francois Hollande francia államfő is megerősítette, hogy ma nem számít nagy horderejű döntésre, de bízik abban, hogy megnyílhat a megállapodáshoz vezető út. Leszögezte: Franciaország nem pár hétre vagy hónapra szóló megoldásban érdekelt, hanem átfogóan és tartósan szeretné rendezni a kérdést.
Charles Michel belga miniszterelnök üdvözölte, hogy Athénban született egy javaslat, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell vizsgálni: reális, hiteles és fenntartható-e a dokumentum. „Lehetséges, hogy megszületik a héten a megállapodás, de a siker nem garantált” – fogalmazott Michel.