Verseny az elnökjelöltségért

A republikánusoknál sok, a demokratáknál kevés az aspiráns az Obama utáni időszakra.

Zord Gábor László
2015. 06. 03. 5:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2016. november 8-án tartandó általános voksolásokon új elnököt is választanak az Egyesült Államokban, és mint mindig, ezt a versenyfutást kíséri a legtöbb figyelem odahaza és a világban egyaránt. Egy politikus addig nem számít aspiránsnak, amíg nem alakít úgynevezett „kipuhatoló bizottságot”, amely már jogi kategória, és lehetővé teszi, hogy ötezer dollárnál többet fogadjon el és költsön el a kampányában. Ezt követi a kampányszervezet regisztrációja, ami a pénzügyek rendszeres jelentési kötelezettségét vonja maga után.

Ezt a lépést eddig három demokrata és kilenc republikánus politikus tette meg. Ami a demokratákat illeti, Hillary Clinton a megkérdőjelezhetetlen favorit. Nemcsak egy javarészt népszerű elnök felesége, a pártban meghatározó Clinton-klán tagja, hanem New York-i szenátor, majd külügyminiszter. 2008-ban legyőzte ugyan Barack Obama, ám most arra építve, hogy ő lehet az első nő az elnöki székben, és messze a legbefolyásosabb a pártján belül, minden jel arra mutat, hogy befuthat. Külügyminisztériumi botrányai, a bengázi támadás idején elkövetett melléfogások, az illegális e-mail-használat, a Clinton-alapítvány körüli gondok azért derékba törhetik ambícióit.

A demokratáknál már bejelentkezett Martin O’Malley volt marylandi kormányzó, aki a középosztály felemelését helyezte középpontba, célba véve a gazdagokat. Szintén a demokrata jelöltségre tör a független vermonti szenátor, Bernie Sanders. A republikánusok közül a legutóbb, hétfőn a külpolitikai kérdésekben héjaként ismert Lindsey Graham dél-karolinai szenátor jelentette be szándékát, élesen kritizálva az Obama-kormány „hátulról vezetés” stratégiáját.

Rick Santorum volt pennsylvaniai republikánus szenátor május 28-án jelentette be az indulását, egyik kezében szénröggel, a másikban amerikai zászlóval. Azt hangoztatta, hogy kiáll a munkásosztály mellett, és vissza fogja vonatni az ipar működését gátló szabályozásokat. Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzó, volt baptista lelkész, aki rendkívül konzervatív nézeteket vall az abortuszról és a melegházasságról, a vidéki és evangéliumi keresztény Amerika jelöltjeként mutatkozott be.

A 60 esztendős Carly Fiorina, a Hewlett-Packard volt vezérigazgatója, aki nem mellesleg a republikánus élboly egyetlen női tagja, pedig azt jelentette ki, hogy „én vagyok a legalkalmasabb személy erre a munkára, mert én értem, hogy igazából hogyan működik a gazdaság”.

Nekünk, magyaroknak színfolt, hogy George Pataki, New York állam volt kormányzója is bejelentette indulását. Őt fiskális kérdésekben konzervatív, társadalmi ügyekben liberális nézeteket valló centristának írják le. De a republikánusok egy világhírű idegsebésszel is büszkélkedhetnek Ben Carson személyében, aki szülővárosában, Detroitban deklarálta szándékát. Ő ráadásul az első fekete bőrű a mezőnyben.

Végül, de nem utolsósorban ott van a három valószínűsíthető élharcos: Marco Rubio floridai, Ted Cruz texasi és Rand Paul kentuckyi szenátor. Az előbbi kettő a választók között legdinamikusabban bővülő latin réteget szólíthatják meg hatékonyan származásuk okán, az utóbbi pedig a washingtoni politikai berendezkedést és Amerika külföldi intervenciós politikáját bátran bíráló üzeneteivel tarthat számot jelentős figyelemre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.