Ramadán idején az mozlim hívők napirendje a feje tetejére áll, napkeltétől napnyugtáig meg kell mutatniuk Allahnak, hogy lelkük és akaratuk erősebb a testüknél, és képesek legyőzni vágyaikat.
Így aztán ez alatt az időszak alatt tartózkodniuk kell az evéstől és ivástól, a dohányzástól, mindenfajta szórakozástól, sőt a fürdéstől, a házasélettől, de még a negatív érzelmektől is, és idejüket a szellem megtisztításának, azaz imának és elmélkedésnek kell szentelniük. Amint azonban lemegy a nap, az önmegtartóztatásnak vége, a boltok kinyitnak, a szent helyeket kivilágítják, az emberek éjszaka új életre kelnek, és gyakran egész éjszaka talpon maradnak. A napnyugtát követően az úgynevezett iftár kezdődik meg, amikor újra ehetnek és ihatnak, ilyenkor általában bőséges lakomával pótolják be az egész napos koplalást. A hívők ezután reggelente rendszerint korán felkelnek, hogy még napfelkelte előtt, a szuhur során szintén alaposan belakjanak, így szerezve energiát a nap hátralévő részére.
A ramadán persze nem csupán erről szól. Az iszlám naptár kilencedik hónapja hitük szerint a legszentebb mind közül, hiszen Mohamed próféta számára ekkor bocsáttatott le a Korán. Kezdetét eredetileg úgy határozták meg, hogy hithű emberek tanúk előtt igazolták, hogy az újhold látható, hasonlóan a végét a következő újhold feljövetele jelentette, ma már azonban már inkább csillagászati módszereket alkalmaznak. Ez alatt a 29 vagy 30 nap alatt (a Hold járásától függően) a pokol kapui bezárulnak, a démonok pedig le vannak láncolva, így ez a hónap a békéé és megtisztulásé is. A ramadán szó maga is az arab ramida vagy ar-ramad szóból ered, amelynek jelentése perzselő nyári hőség, utalva arra, hogy a jótettek a naphoz hasonlóan kiégetik bűneiket az emberekből.
A nemes cél és a kiskapuk ellenére az egyhavi önmegtartóztatás embert próbáló feladat. A szimbólumon túl az elnevezés idén szó szerint is találó, hiszen ez a ramadán az év legforróbb időszakára esik, éppen ezért – bár a böjt olykor jót tesz, így egészségügyi szakemberek általában néhány napos önmegtartóztatást javasolnak – a nagy hőségben az egész napos koplalás, főleg ami a folyadékbevitelt illeti, nagy kihívást és komoly veszélyeket jelent. Ha túlzásba viszik, nem éppen gyomorkímélők az esti és reggeli habzsolások sem, a rossz nyelvek szerint ramadán alatt rekordszámban kelnek el a savlekötő gyógyszerek. És bár ilyenkor tilosak a negatív indulatok, sokak szerint a böjt miatt ingerlékenyebbek az emberek, a kevés alvás következtében csak kóvályognak, és különösen a dohányosok viselik nehezen a nikotinéhséget. A napirend felborulása végül a gazdaságra sincs túl jó hatással, hiszen nem csupán a fogyasztás, de a termelés is csökken.
A böjt nem ismeretlen a keresztény kultúrában sem, és bár az iszlám böjti időszaka számos dologban eltér tőle, ugyanakkor több dologban megegyezik vele. Először is történetében, hiszen a Biblia szerint Mózes negyven napig böjtölt a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta a tízparancsolatot, ugyanígy Mohamed próféta a Híra hegyére vonult vissza böjtölni és elmélkedni, amikor lebocsáttatott számára a Korán. Másrészt közös elem a spirituális tartalma és jelentése is: a nagyböjt lényege az önmegtartóztatás és bűnbánat, a ramadán során pedig ugyancsak a lélek megtisztítása a cél. Egyes mozlim vallástudósok szerint a ramadán nem csupán az iszlámban különleges, mert az összes előző isteni kinyilatkoztatás ebben a hónapban történt.
