Lagarde Washingtonban a CNN amerikai hírtelevíziónak és a Reuters brit hírügynökségnek szerdán nyilatkozva azt hangsúlyozta: Athénnak minél előbb meg kell hoznia az IMF és az európai hitelezők – az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – által kidolgozott programokban foglalt strukturális reformokat és fiskális kiigazítást, hogy fenntartható gazdasági és költségvetési pályára álljon.
A Reutersnek az esetleges újabb részleges adósságelengedést lehetőségét firtató kérdésére azt felelte: a jelenlegi helyzetben jobb lenne, ha erre csak azután kerülne sor, hogy Athén „eltökélt lépést tesz a reformok irányába”. Az egyebek mellett adósságelengedést kérő, illetve több megkövetelt megszorító intézkedést elutasító, radikális baloldali Sziriza párt vezette kormány tárgyalási taktikájával és szavahihetőségével kapcsolatban az IMF vezérigazgatója úgy fogalmazott: „Nincs választásunk, hogy ki képvisel egy országot, és minden választott kormányt [ ] legitim partnernek tekintünk a tárgyalásokon.”
Ugyanakkor Alexisz Ciprasz görög kormányfő keddi ajánlatát, amely szerint Athén kész lenne elfogadni a hitelezők legtöbb feltételét, nem kommentálta. „Olyan sok ajánlatot kaptunk már az utóbbi néhány nap során, amelyeket aztán jóváhagytak, érvénytelenítettek, megváltoztattak, kiegészítettek, hogy igen bizonytalan, hogy a legutóbbi javaslat pontosan hol is áll” – fogalmazott a Reutersnek. A CNN-nek pedig azt mondta, a tárgyalásoknak jót tenne egy kicsit nagyobb érettség, bár konkrétan nem beszélt a görög fél felelősségéről.
Ciprasz szerdán – kevesebb mint egy nappal a korábbi követeléseiről lemondani látszó ajánlata után – már arra buzdította a görögöket, hogy szavazzanak nemmel a vasárnap esedékes népszavazáson a nemzetközi hitelezők által kínált programra, mert szerinte túlzott megszorításokat és így nagy társadalmi áldozatokat követelne.
A CNN-nek azt Lagarde is elismerte, hogy a legkiszolgáltatottabb görögök megsegítésére „nyilvánvalóan lennie kell egy szociális védőhálónak”, és bár a hitelezők az adószedés szigorítását követelik, a közterheket „különösen a leggazdagabbaknak kell megfizetniük”. Mindazonáltal a Reutersnek azt hangoztatta: a korábban mentőcsomagra szorult, de sikeresen talpra állt Írország és Portugália példája azt mutatja, hogy az ilyen helyzetekben nehéz intézkedéseket kell hozniuk a bajba jutott országoknak.
Az IMF vezetője a görög népszavazásról azt mondta: ez egy demokratikus folyamat, amelynek eredményeként remélhetőleg egyértelműbbé válik majd, hogy mi a görög emberek szándékai, illetve mire terjed ki a kormány felhatalmazása.
Egy német lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kiszámíthatatlannak és „rendkívül fárasztónak” nevezte Ciprasz tárgyalási taktikáját. Nagyon nehéz újabb segélycsomagról beszélni akkor, amikor teljes a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Athénban miként alakulnak a dolgok – hangoztatta Schulz.
A görög kormányfő tárgyalási taktikáját a német politikus rendkívül bosszantónak is nevezte. Úgy értékelte, hogy ez a taktika ártalmas a görög lakosságnak is. Ezzel összefüggésben arra emlékeztetett, hogy miközben a hitelezők és Görögország már csaknem megállapodásra jutottak, Ciprasz hirtelen megszakította a tárgyalásokat, népszavazást írt ki, és az Európai Unió ellen hangolja a közvéleményt. Majd hirtelen újabb segélycsomagra tesz javaslatot, anélkül hogy felfedné, kormánya mire vállalkozna ennek érdekében – tette hozzá. „Ez a magatartás fárasztó és kiábrándító” – vélekedett Schulz, de úgy értékelte, hogy még mindig elkerülhető a görög államcsőd és Görögország kiválása az euróövezetből.
A kisebbik rossz az, ha a vasárnapi népszavazáson az eurózónában maradásra szavaznak a görögök – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő csütörtök reggel az M1 hírcsatorna műsorában. Ebben az esetben eurómilliárdokat kellene kapnia Athénnak, amihez arra van szükség, hogy Alexisz Ciprasz kormányának el kellene fogadnia a hitelezői feltételek többségét, ami a nem egészen fél éve hivatalba lépett kabinet lemondását vonná maga után – vélekedett.
Közlése szerint bármelyik álláspont győzzön is a referendumon, az horribilis összegbe kerül, de bennmaradás esetén „elvi esély van arra, hogy talán valamikor visszafizetik a tartozást”, amely harmincöt év alatt halmozódott fel. Nógrádi György megjegyezte: a hitelek jelentős hányadát adó Németországnak mostanra sikerült keresztülvinnie akaratát, hogy a voksolás eredményének ismertté válásáig ne tárgyaljanak a görög kormánnyal. Eközben – tette hozzá – a felmérések eredményei azt mutatják, hogy a németek 93-96 százaléka az eurózónán kívül látná szívesen a görögöket.
A szerdai eseményekről itt olvashatja percről percre közvetítésünket, amelyet összefoglalóval zártunk.
