A határozattervezetet annak ellenére bocsátották szavazásra a BT-ben, hogy az ENSZ biztonságpolitikai fő szervének két állandó tagja, Oroszország és Kína is kifogásolta szövegét. Végül a tervezet négy tartózkodás mellett tíz igen és egyetlen nem szavazatot kapott, ám miután ez utóbbi a tanács egyik állandó tagja, Oroszország részéről érkezett, a javaslat elbukott.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet azt mondta, Moszkva szerint a brit javaslat „nem konstruktív, konfrontatív és politikailag motivált”. Korábban két nemzetközi törvényszék is népirtásnak mondta ki a srebrenicai mészárlást, de az Oroszországhoz a közös vallás miatt közel álló Szerbia nem ismeri el ezt.
Eközben Boszniában: több ezren – egyes várakozások szerint tízezren – vesznek részt a szerdán kezdődő srebrenicai békemenetben, amelynek három napja alatt a résztvevők azt a 110 kilométeres útvonalat teszik meg gyalog, amelyen a srebrenicai muzulmánok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.
Az orosz vétó miatt örömének adott hangot szerdán Szerbia vezetése. „Nagy nap a mai Szerbia számára, mivel (Oroszország) megakadályozta, hogy az országot és egyúttal egész népét megbélyegezzék egy olyan kezdeményezés által, amely népirtóknak minősítette volna őket” – hangsúlyozta Tomislav Nikolic szerb államfő. A srebrenicai áldozatok családtagjai eközben sajnálatukat fejezték ki a brit határozattervezet elvetése miatt, amely szerintük „lehetetlenné teszi a megbékélést”.
„Nem lepett meg minket ez a döntés (...), Oroszország tulajdonképpen a bűnösöket támogatta, azokat, akik megölték a gyermekeinket. Egy ilyen döntés a bizalom helyreállítását és a megbékélést lehetetlenné teszi” – nyilatkozott az AFP francia hírügynökségnek Munira Subasic, a srebrenicai áldozatok szüleit összefogó egyik szervezet elnöke. „A határozat főleg a gyerekeinknek fontos, sokkal inkább mint nekünk. Oroszország ezzel a döntésével nyitva hagyta az ajtót egy újabb háború előtt” – tette hozzá.
Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit, köztük kiskorúakat hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.
