Ciprasz a görög televízióban közvetített beszédében elutasította azokat a vélekedéseket, hogy a népszavazás gyakorlatilag Görögország euróövezeti tagságáról szólt. Az elsődleges cél most az, hogy a görög pénzintézetek újra ki tudjanak nyitni – mondta. Kijelentette: Athén továbbra is kész reformokra. A kormányfő szerint sürgős szükség van a befektetések élénkítésére és az adósság átstrukturálására. A Twitter mikroblogportálon közzétett üzenetében Ciprasz rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy foglalt állást, hogy a görög államadósság-teher tarthatatlan.
Ciprasz úgy fogalmazott, a választóktól kapott felhatalmazása arra szól, hogy életképes megoldást találjon a görög államadósság-válság kezelésére, és ennek érdekében a lehető legjobb tárgyalási pozíciót érje el Görögország számára, nem pedig arra, hogy szakítson Európával. Kormánya tisztában van azzal, hogy nincsenek egyszerű megoldások a görög gazdaság problémáira, de lehetnek tisztességes megoldások, „ha mindkét fél akarja” – fűzte hozzá.
„A görög nép a legnehezebb körülmények között bizonyította, hogy a demokrácia nem hagyja zsarolni magát” – fogalmazott a görög kormányfő a nemzetközi hitelezők javaslatcsomagjára utalva. A döntést történelminek nevezte, s úgy vélekedett, az „meg fogja változtatni az Európával folytatott párbeszédet”.
Közölte: felkéri a görög államfőt, hogy hétfő reggelre hívjon össze egy tanácskozást a görög pártok vezetőinek részvételével. Meg kell őrizni a nemzet egységét – jelentette ki.
Hétfőn hajnalban az athéni belügyminisztérium közölte, az előzetes eredményekkel gyakorlatilag megegyező hivatalos végeredmény szerint a népszavazáson részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéscsomagra, míg az igennel voksolók aránya 38,69 százalék volt. A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.
Már vasárnap este – az előzetes eredmények ismeretében – Athén központjában több száz, a görög kormánnyal szimpatizáló ember kezdett ünnepelni este. Jelszavakat skandáltak, görög zászlókat lengettek, és „Nem” feliratú táblákat tartottak a magasba a parlament épülete előtti Szintagma téren.
Jánisz Varufákisz pénzügyminiszter vasárnap esti sajtótájékoztatóján azt mondta, a „nemek” győzelme a referendumon a demokratikus Európa megerősítése. Hozzátette, hogy ezzel a bátor lépéssel, ezzel az eszközzel az „együttműködés” jobbját fogják nyújtani a nemzetközi hitelezők felé.
A görögországi népszavazás eredménye „nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából” – reagált vasárnap, pár perccel éjfél előtt közzétett közleményében a referendum kimenetelére Jeroen Dijsselboem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke.
Dijsselbloem közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség. „Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit” – hangsúlyozta, közölve egyúttal, hogy az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójával egy napon, kedden az Eurócsoport is összeül, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. Az eurózóna tagállamai a két mentőcsomag révén Görögország immár legnagyobb hitelezőivé váltak.
Esett az euró árfolyama a dollárral és a japán jennel szemben az ázsiai-csendes-óceáni piacokon a görög népszavazási részeredmények hatására. Nyitáskor az euró 1,4 százalékot veszített a dollárral szemben, 1,0955 dolláron jegyezték az európai fizetőeszközt, majd 1,0992 dollárra kapaszkodott vissza.
A japán fizetőeszközzel szemben nyitáskor 2,1 százalékkal, 133,5 jenre esett, majd 134,24 jenre korrigált az euró árfolyama.
„Pártunknak új kezdetre van szüksége. A mai nappal lemondok az Új Demokrácia éléről” – jelentette be a korábbi miniszterelnök, Antonisz Szamarasz. Arra hívta fel a görög kormány európai partnereit, hogy segítsék Alexisz Ciprasz kormányát „tartós megoldást” találni a görög államadósság problémájára.
Az eurózóna tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze Brüsszelbe kedd estére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki a közös pénzt használó országok csúcstalálkozóin is elnököl.
Rövid közleményben reagált az Európai Bizottság, melyben a brüsszeli testület annyit tudat: tudomásul veszi és tiszteletben tartja a referendum kimenetelét. A kommünikéből ezen túlmenően csak annyi derül ki, hogy Juncker még vasárnap este és hétfőn is egyeztet az euróövezet másik 18 tagállamának vezetőivel és az uniós intézmények vezetőivel egyaránt, hétfőn reggel konferenciabeszélgetést folytat az eurócsúcson elnöklő Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnökével, valamint Mario Draghival, az Európai Központi Bank vezetőjével, kedden pedig az Európai Parlamentben szólal majd fel.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja vasárnap éjjel összeállított helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az eurójegybank (EKB) leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA). A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a likviditás fenntartására. Ezek az eszközök párhuzamos valutává válhatnak, és Athén várhatóan ezeket váltja majd át az új drachmára.
A referendumon szereplő kérdésfeltevéssel is magyarázta az MTI-nek a nem szavazatok jelentős győzelmét Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársa, aki szerint ha megmentik a görögöket, az „sokkal veszélyesebb, mint a fordítottja”.
Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök kijelentéseire utalva úgy értékelte: „Óriási tévedés azt állítani, hogy a hitelezők megalázzák a görög népet”. Szerinte azt a kérdést kellett volna megfogalmazni, hogy szabad-e egy kormányzatnak az adóbevételeket meghaladó kiadásokat teljesíteni a költségvetésből. Görögország mostanra rendkívüli módon eladósodott, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy soha nem volt olyan kormánya, amely tudott volna gazdálkodni – tette hozzá.
Úgy vélte, a Ciprasz-kormány a népszavazással messzebb került a tárgyalóasztaltól, mint amikor néhány héttel ezelőtt megszakította a tárgyalásokat. „Nagyon bizonytalannak látom a jövőt, és félek attól, hogy olyan politikai döntés születik, amellyel megmentik ugyan a jelenlegi görög kormányt, de ez végtelenül sokba fog kerülni és nagyon csekély lesz az eredménye” – mondta.
Úgy értékelte, hogy elsősorban a szocialista Francois Hollande francia államfő részéről érezhető erős támogatási kényszer egy baloldali kormány iránt. „Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezzel összefüggésben az unió két legfőbb vezetőjének számító Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande hétfő esti találkozója milyen eredménnyel jár” – mondta. „Én azok közé tartozom, akik úgy gondolják: meg kellene teremteni azokat a feltételeket, hogy Görögország az unió biztos tagja maradhasson, de kikerülhessen az euróövezetből” – fogalmazott.
Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy nyilatkozott az MTI-nek: nincs vége a történetnek, sok minden függ az Európai Központi Bank (EKB) válaszától, attól, hogy meddig hajlandó finanszírozni a görög bankokat. Kiemelte, hogy az elmúlt héten is többször kommunikáltak egymással a trojka (az IMF, az EKB és Európai Bizottság) és a görög kormány képviselői, nem kizárt, hogy az elkövetkező hetekben átmeneti megoldást keresnek a helyzetre, annál is inkább, mert mostanában több görög állampapír futamideje is lejár.
Duronelly hangsúlyozta: sok függ attól, hogy az EKB milyen stratégiát folytat majd a görög bankokkal szemben, milyen hosszú ideig „húzza tovább” a finanszírozásukat. A szakértő elhúzódó tárgyalássorozatra számít a görög kormány és a trojka között. Egyúttal leszögezte: Görögország eurózónából való kilépése nincs napirenden, a lényeg ebből a szempontból is az, az EKB meddig finanszírozza a görög hitelintézeteket.
Balatoni András az MTI-nek kifejtette: Görögország jövője az európai döntéshozók rugalmasságán múlik, akik azonban nem vállalnák fel azt a presztízsveszteséget, hogy a görög kormány stratégiája – amely sok esetben kellemetlen helyzetbe hozta őket – kifizetődő, felerősítve a többi perifériás eurózónás ország adósságátütemezésének lehetőségét.
Hozzátette: az elmúlt időszak nyilatkozatai alapján az EKB nem emeli tovább a likviditásnyújtást, így a görögöknek egyszerre kell szembenézniük banki, valuta- és adósságválsággal. Mint fogalmazott: gyárthatnak „tartozom neked” cédulát, amit el lehet keresztelni drachmának, a forgalomba helyezett drachma viszont fokozatosan kiszorítja az eurót, ugyanakkor gyorsan veszíthet értékéből, ami csökkenti a vásárlóerőt.
Görögország ugyanakkor szerinte biztosan az Európai Unió része marad és továbbra is számíthat bizonyos támogatásra, de kiesett az elit klubból – tette hozzá.
