A békemenet szerda reggel indult el a boszniai Tuzla melletti Nezuk faluból, és péntek este érkezik meg a Srebrenicától északra fekvő Potocari faluban kialakított emlékhelyre, ahol szombaton rendeznek megemlékezést a srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából – közölte az MTI. A menet résztvevői az ellenkező irányban járják végig azt az utat, amelyet a szerb csapatok elől Srebrenicából Tuzlába menekülő lakosság járt be egykor – számolt be az egyik leglátogatottabb boszniai hírportál, a klix.ba.
A békemenet legfiatalabb tagja öt, a legidősebb pedig 75 éves – jelentette az avaz.ba nevű hírportál. Helyszíni tudósítójuk becslése szerint jelenleg több mint 7 ezren gyalogolnak Srebrenica felé.
A menettel egy időben kerékpáros és futómaratont is rendeztek, amelyen több mint 250 biciklis és 30 futó vesz részt.
A srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából szervezendő megemlékezésen várhatóan mintegy 50 ezren vesznek részt, Camil Durakovic, a szervezőbizottság elnöke pedig azt is közölte, hogy a korábban bejelentett 30 külföldi delegáció helyett 85 küldöttség érkezik Srebrenicába szombaton.
Ahogy korábban írtuk, elhalasztotta az eredetileg keddre tervezett szavazást az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a srebrenicai tömegmészárlást népirtásnak nevező brit határozatjavaslatról, miután Oroszország arról tájékoztatta a BT tagjait, hogy voksolás esetén megvétózza a dokumentumot.
A 20 éve történt srebrenicai mészárlásról megemlékező határozatjavaslat kapcsán egy hete alakult ki vita a BT tagjai között. A brit tervezet értesülések szerint a legsúlyosabb jelzőkkel ítéli el a Srebrenicában történteket, és emlékeztet arra, hogy a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben már kimondta: az 1995. júliusi vérengzés genocídium volt.
Oroszország ezzel szemben egy jóval visszafogottabb hangnemű rivális határozattervezetet köröztetett a BT-tagok között, amely nem használja a népirtás szót, csupán „a volt Jugoszlávia területén történt konfliktusokban különböző etnikai vagy vallási hátterű személyek ellen elkövetett, a nemzetközi közösség számára aggodalomra okot adó bűncselekményekről” beszél.
