Josh Earnest sajtóértekezletén úgy nyilatkozott: a „nézeteltérések eleinte hosszú listája lassan, de biztosan leszűkült” a tárgyalások során, ami annak a bizonyítéka, hogy a felek közelednek a végleges megállapodás megkötéséhez. Ezért a John Kerry külügyminiszter vezette amerikai tárgyalódelegáció mindaddig Bécsben marad, amíg ott „hasznos párbeszéd” folyik.
A szóvivő azt is leszögezte, hogy ha a tárgyalások nem fejeződnek be hétfőn éjfélig – amely a megállapodásra kiszabott immár negyedik meghosszabbított határidő –, akkor is érvényben marad a Teherán atomprogramjának korlátozásáról szóló átmeneti megállapodás, amelyet 20 hónapja kötött meg Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország).
Earnest arról nem közölt részleteket, hogy szabnak-e újabb határidőt a felek a megállapodásra. John Kerry korábban úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások „nem nyílt végűek”, és az Egyesült Államok kész felállni az asztaltól, ha nem lát esélyt a megegyezésre.
A fehér házi szóvivő mindazonáltal azt is megerősítette, hogy a legnehezebb kérdésekben még nem jutottak dűlőre a felek, mivel ezeket hagyták a tárgyalások végére.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter és diplomáciai források is arról beszéltek a nap folyamán, hogy a tárgyalások nem fejeződnek be hétfő éjfélig.
A tizenhárom éve tartó nukleáris vita lezárását célzó végső megállapodás tétje az Iránt sújtó nemzetközi szankciók enyhítése. A nyugati hatalmak cserébe azt akarják elérni, hogy biztosított legyen: Teherán csakis békés céllal folytat atomprogramot.
Teherán és a hatok július 13-áig adtak időt maguknak a végleges megállapodás tető alá hozásához. A mostani tárgyalási forduló, amelyre sokan – a megegyezés létrejöttében bízva – az utolsóként tekintenek, két hete kezdődött Bécsben. A megbeszéléseknek valójában már június 30-áig eredménnyel kellett volna zárulniuk, az egyezség létrejöttének határidejét azonban azóta többször is kitolták.
