Görög adósság: javaslatot tettek az áthidaló kölcsönre

Ezzel Athén három hónapos lejáratra 7 milliárd eurót kaphatna.

Az EFSM ilyen célú felhasználása ellen mind az Egyesült Királyság, mind Csehország tiltakozott, az ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen, és miután létrejött az eurózóna külön, intézményesített mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a tagállamok vezetői olyan politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk.

Az európai hitelezők és az athéni kormány hétfő reggel állapodott meg a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről. Ezt a megállapodást kell legkésőbb ma megszavaznia a görög parlamentnek. Ezután kezdheti meg Görögország a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint 82-86 milliárd eurós pénzügyi támogatásról.

Alexisz Ciprasz kormányfőnek nagy valószínűséggel sikerül elfogadtatni a jogszabályt, de csak az Európa-barát ellenzéki pártok támogatásával, mivel a kormányzó Sziriza párt keményvonalas balszárnyának és a kisebbik koalíciós pártnak a képviselői nem támogatják a szigorú feltételeket.

Hagyományosan minden fajsúlyos törvénytervezetről vagy bizalmatlansági indítványról a szavazásra kitűzött nap kései óráján voksolnak a görög képviselők, így szerdán is csupán késő este várható eredmény az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslatról.

Nem csupán a görög képviselőket, hanem a parlamenti tudósítókat is megviseli ez a szavazási gyakorlat. Az újságírók közül többen egyenesen „rémálomnak” minősítették a helyzetet.

A görög törvényhozás szabályzata azt írja elő, hogy a jelentős törvényjavaslatok és indítványok esetén három napig tartson a parlamenti vita, és a harmadik napon „legkésőbb éjfélig” azokat szavazásra bocsássák. A név szerinti voksolás általában 45-60 percig tart.

Amennyiben gyorsított eljárásban tárgyalt tervezetről van szó, már a vita első napján „legkésőbb éjfélig” szavazni kell a görög törvényhozóknak.

Elméletileg lenne lehetőség arra, hogy a parlament elnöke korábban bocsássa szavazásra az adott javaslatot, a gyakorlatban ezt azonban maguk a képviselők akadályozzák. A görög törvényhozók a vitákat ugyanis jó alkalomnak látják arra, hogy felszólaljanak és ezzel a televízió képernyőjére kerüljenek – még ha csak a saját körzetükben is.

Emiatt általában tucatnyi képviselő iratkozik fel a felszólalók közé, és általában éjszakába nyúlik a vita. Ezt a parlament elnöke röviddel éjfél előtt (közép-európai idő szerint este tizenegy óra) előtt megszakítja, hogy még aznap megkezdhessék a szavazást.

Parlamenti vitát és szavazást kezdeményezett a harmadik görög pénzügyi mentőcsomagról Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerdai parlamenti felszólalásában, Madridban.

Az Európai Unió hat tagállamával ellentétben (Franciaország, Hollandia, Észtország, Németország, Finnország, Ausztria) Spanyolországban nincs szükség a parlament jóváhagyásához ahhoz, hogy az ország részt vállaljon a mentőprogramból.

A kormányfő szerint azonban nagyon sok pénzről van szó, amelyet a spanyol adófizetők biztosítanak, ezért a képviselőknek mégiscsak meg kell vitatniuk a témát, és szavazást is kell tartani.

Mariano Rajoy a mentőcsomagot korábban ésszerűnek és kiegyensúlyozottnak értékelte, amely megerősíti a közös valutát. Akkor szólt arról is, hogy Spanyolország 11-12 százalékot fedez a Görögországnak nyújtott mintegy 82-86 milliárd eurós pénzügyi támogatásból. Spanyolország a korábbi görög mentőcsomagokhoz eddig 26 milliárd euróval járult hozzá.