Görög tragédia: nem lesz rendkívüli csúcs

Csak az eurózóna tagállamainak vezetői tanácskoznak vasárnap délután Brüsszelben.

Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy mire számít, egyetlen szóval válaszolt: semmire. Kijelentette, hogy nem lehet megállapodni, olyan szintű a bizalomhiány, az Eurócsoport legfeljebb iránymutatást adhat a délután összeülő állam-, illetve kormányfőknek. A tanácskozás folytatására érkezve sem Evklídisz Cakalótosz görög pénzügyminiszter, sem Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke, sem Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója nem nyilatkozott az újságíróknak. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke hagyományosan nem szokott ilyenkor megszólalni, ezzel a szokásával most sem szakított.

Egyelőre eredmény nélkül szakadtak meg szombat éjjel az egyeztetések a Görögországnak nyújtandó újabb mentőprogramról Brüsszelben, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportban. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter nem sokkal éjfél előtt tudatta a Twitter közösségi oldalon, hogy az ülés egyelőre véget ért, vasárnap azonban folytatódik. Úgy tudni, a pénzügyminiszterek egyelőre nem is adnak ki közös nyilatkozatot.

Pár perccel éjfél után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke úgy fogalmazott, hogy az ülést berekesztették, de délelőtt 11 órakor folytatják. „Alaposan megvitattuk a görög javaslatokat, a hitelesség és a bizalom kérdését, de persze költségvetési intézkedésekről is volt szó” – magyarázta Dijsselbloem, hozzátéve: „Nagyon nehéz, de folyik a munka. Ez minden, amit mondhatok.”

Délután a német Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hozta nyilvánosságra, hogy a német pénzügyminisztérium két forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, miután a görög javaslatokat nem tekinti megfelelő tárgyalási alapnak egy újabb, hároméves mentőprogramhoz. Vagy a görögök jelentősen javítanak az ajánlatukon, s 50 milliárd eurónyi vagyont letétbe helyeznek egy alapnál, melyből csökkenteni lehetne az adósságukat, vagy öt évre, ideiglenesen kilépnek az euróövezetből, hogy az államadósságot olyan módon is át lehessen alakítani, ahogyan az eurózóna szabályai szerint nem megengedett. Uniós tisztségviselők szerint ugyanakkor ez jogilag nem kivitelezhető.

A finn sajtó azt adta hírül, hogy a helsinki kormány sem támogatja, hogy Görögország újabb mentőcsomagot kapjon. Sajtóinformációk szerint a Timo Soini külügyminiszter vezette, A finnek (korábbi nevükön: Igazi Finnek) nevű koalíciós partner mereven elzárkózik ettől, olyannyira, hogy a kérdés kormányválsággal fenyeget Finnországban.

Az eurózóna pénzügyminiszterei kilenc órán át egyeztettek arról, hogy megfelelő alapnak tartják-e a görög kormány javaslatait ahhoz, hogy elinduljanak a tárgyalások egy újabb mentőprogramról. Miután a tárgyalások megindításához jog szerint egyhangú döntés kell, szóba került, hogy a mentőalap szabályai lehetővé teszik az úgynevezett rendkívüli eljárással való döntést, amelynek során a szavazati súlyok 85 százaléka is elegendő, vagyis Helsinki egyedül nem tudna vétót emelni. Szakértők szerint ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Finnország egyedül van; a balti államok és Szlovénia is ellene szavazhat a tárgyalásoknak, másrészt ilyen rendkívüli eljárással akkor lehet dönteni, ha az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) úgy értékeli, hogy az eurózóna egészének pénzügyi stabilitása sürgősen elhárítandó veszélyben forog, viszont az elmúlt hetekben Görögországgal összefüggésben mindkét intézmény ennek az ellenkezőjét állította.

A megbeszélések kezdete előtt Dijsselbloem arról beszélt, hogy a görög javaslatokat értékelni hivatott intézményi hármas, a bizottság, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap is számos bírálatot fogalmazott meg az előterjesztéssel kapcsolatban, továbbá jelentős probléma a bizalomhiány is. „El lehet-e hinni a görög kormánynak, hogy meg is valósítja, amit megígér?” – tette fel a kérdést Dijsselbloem.

Görögországnak csütörtökig kellett leadnia reformterveit, amit időben meg is tett. Az Athén által összeállított javaslatcsomag sokban hasonlított arra, amelyet június végén Görögország hitelezői állítottak össze, s amelyre a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott.

A csomag, amely szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni, tartalmazza az áfa- és a nyugdíjrendszer, valamint az adóbeszedés átalakítását, s végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének és új adókat is bevezetnének, illetve a már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.

A javaslat Görögország védelmi kiadásainak csökkentését is előirányozza, igaz, jelentősen kisebb mértékben, mint azt a hitelezők korábban elvárták volna: idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást tanácsoltak.

A javaslatcsomagban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklámadó, valamint a frekvenciák elárverezése és a privatizáció.

Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy még hónapokig fenntartják a tőkekorlátozásokat Görögországban abban az esetben is, ha megállapodnak a nemzetközi hitelezőkkel. A BBC-nek adott nyilatkozatában a miniszter szombat este kijelentette, ha létrejön a megállapodás, a bankok nagyon gyorsan kinyitnak, még azon a héten, hogy az Európai Központi Bank (EKB) emeli a görög bankok működését lehetővé tévő sürgősségi likviditási támogatás (ELA) keretösszegét. Ezt a plafont június 26. óta tartja változatlan szinten, 89 milliárd eurón az euróövezeti jegybank kormányzótanácsa.

A finanszírozás elapadása miatt, illetve a betétkivonások megakadályozásának érdekében a görög kormány kénytelen volt szigorú korlátozásokat bevezetni a tőke mozgására. A görög bankok és a tőzsde június 29. óta zárva tartanak, csak a bankkártyával nem rendelkező nyugdíjasokat, illetve a bankbetétet elhelyezni kívánókat szolgálják ki személyesen, meghatározott fiókokban. Görögországban kibocsátott bankkártyával naponta legfeljebb 60 eurót vehetnek fel készpénzben a tulajdonosok bankjegykiadó automatákból.

A Mega görög televíziónak nyilatkozva Sztatakisz megerősítette, hogy megállapodás esetén is „bizonyos ideig” érvényben maradnak a korlátozások. A vállalatok közötti tranzakciókat „azonnal helyreállítják”, de továbbra is érvényben marad a készpénzfelvételre és a külföldi utalásokra való tilalom, kivéve az exportőröket és a hajózási szektort. A turizmussal kapcsolatos külföldi devizamozgás „nagy részét” is engedélyezik – mondta a miniszter.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek vasárnap délelőtt 11 órától ismét összeülnek, hogy az előző napi eredménytelen tárgyalások után folytassák az egyeztetéseket Görögország újabb mentőprogramjáról. A görög gazdasági miniszter a BBC-nek kijelentette: teljes mértékben bízik abban, hogy Görögország és nemzetközi hitelezői megállapodásra jutnak a hét végén, és azonnal elkezdődhetnek a tárgyalások a hitelprogramról.

Konszenzusos döntésekre lenne szükség a görög válság megoldásához, ám ezek nehezen születnek meg – mondta Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában. A görög gazdasági modell fenntarthatatlan, a reformok elmaradtak, az adósság jelenlegi formájában visszafizethetetlen, ugyanakkor az EU az integráció előrehaladására épül, így nincs jogi precedens arra, hogy egy tagállam kilépjen az eurózónából, miközben tagja marad az uniónak – összegezte.

Az uniós tagországok vezetői elsősorban attól tartanak, hogy hiába kap pénzügyi segítséget Görögország, gazdasága nem kerül fenntartható pályára. A finn kormányprogram már tartalmazza, hogy nincs tovább feltétel nélküli pénzügyi transzfer – mutatott rá Fodor Csaba. A helyzet megoldásához szükséges konszenzus azonban főként az európai baloldal megosztottsága miatt egyelőre nem látszik – tette hozzá.