A Der Tagesspiegel című berlini lap szerdai értesülése szerint a BAMF-nál nem hivatalosan már érvénytelennek tekintik a 400-450 ezer menedékkérőről szóló eddigi becslést, és azzal számolnak, hogy az év végéig 600 ezren kérnek menekültstátuszt Németországban.
A BAMF 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett.
A menekülthullám erősen megterheli az ellátórendszert, a befogadóállomások túlzsúfoltak, sok embert már csak konténerekben, tornatermekben, sátrakban tudnak elhelyezni. A Német Vöröskereszt (DRK) szerint a sátor átmeneti, legfeljebb a nyár végéig tartható megoldás.
Az időjárás változásával az utóbbi hetekben „drámaian kiéleződött” helyzet ősszel még nehezebbé válhat – figyelmeztetett Rudolf Seiters, a DRK elnöke, aki szerint októbertől nem lehet tartósan sátorban elhelyezni menedékkérőket.
A BAMF szerint a rendszerre nehezedő nyomást a nyugat-balkáni származású kérelmezők arányának visszaszorításával lehet mérsékelni. A hatóság vezetője, Manfred Schmidt szerdán az ARD országos közszolgálati televízióban ismét sürgette, hogy újabb nyugat-balkáni országokat soroljanak a biztonságos származási országok közé, és hangsúlyozta, hogy élni kell a beutazási és németországi tartózkodási tilalom elrendelésének lehetőségével mindazokkal szemben, akik nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmet nyújtanak be, és az elutasítás után ismét megjelennek az országban és újra beadják a kérelmet.
Manfred Schmidt szerint Albániát és Koszovót is biztonságos származási országgá kell minősíteni. A német menekültügyi hatóság vezetője kiemelte: „érthető, ha valaki a szegénység miatt kel útra Németország felé, nekünk azonban a genfi menekültügyi egyezményt kell alkalmaznunk, amely rendezi, hogy jogilag ki minősül menekültnek, és a rossz gazdasági helyzet vagy a szegénység nem tartozik a menekültstátusz megadását lehetővé tévő kritériumok közé”.
A beutazási és tartózkodási tilalom lehetőségéről szólva pedig hangsúlyozta, hogy az „megakadályozhatja a forgóajtóhatást”, vagyis azt, hogy valaki újra és újra menedékjogi kérelmet adjon be a hatóságnak.
Németországban az EU-n kívüli nyugat-balkáni országokból – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – érkező menedékkérők ügye azért kiemelten fontos, mert ezeknek az országoknak az állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el.
