Az eurózóna tagállamainak vezetői egyebek mellett abban állapodtak meg keddi csúcstalálkozójukon, hogy Athén legkésőbb július 9-én megküldi részletes reformjavaslatait, amelyeket a Görögországnak folyósított hiteleket koordináló intézményeknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak kell kiértékelnie.
Nem sokkal később Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke is megerősítette, hogy megérkeztek a görög javaslatok. „A három intézmény most kiértékeli őket” – tudatta Jean-Claude Juncker hivatalának vezetője. Az Eurócsoport szombat délután vitatja majd meg a terveket, amelyekről pénteken az athéni törvényhozás is szavazni fog.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki kedden kijelentette, hogy a görög válság rendezésének legvégső határideje ezen a héten lejár, vasárnapra az eurózóna és az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját egyaránt összehívta.Tusk csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy Athénnak ugyan éjfélig „konkrét és realista” javaslatokat kell benyújtania, de ugyanilyen fontos, hogy a hitelezők is realista értékelést készítsenek Görögország államadósságának fenntarthatóságáról. A görög kormány legjelentősebb követelése ugyanis az, hogy a hitelezők enyhítsenek az országra nehezedő, a bruttó hazai termékének (GDP) 175 százalékát kitevő adósságterheken. Görögország legnagyobb hitelezői az eurózóna tagállamai.
Az ERT1 görög állami televízió is beszámolt arról csütörtök este, hogy az Alexisz Ciprasz vezette kormány közép-európai idő szerint este fél 10-kor átküldte újabb reformjavaslatait a hitelezőknek. A ZDF német közszolgálati televízió görög forrásból úgy értesült, hogy a Görögország által javasolt reformintézkedések hároméves időtartamra szólnak, és egyebek mellett a nyugdíjak csökkentését és adóemelést irányoznak elő. Mint a forrás elmondta, nem „megszorítási”, hanem „konszolidációs” csomagról van szó.
Az Athén által csütörtök este nyilvánosságra hozott 13 oldalas dokumentum szerint Görögország az államadósság mérséklése mellett 53,5 milliárd euró új hitelt kérne, hogy 2018 júniusáig törleszteni tudja az adósságait. Ezek fejében többek közt a nyugdíjak csökkentését és bizonyos adók emelését ajánlotta fel az Alexisz Ciprasz miniszterelnök vezette kormány.
A javasolt reformintézkedések értelmében fokozatosan megszüntetnék a görög szigeteket megillető adókedvezményeket és növelnék a hajózási vállalatokat sújtó adóterheket. A csomag emellett a védelmi kiadások csökkentését, a nyugdíjkorhatár emelését, valamint a szállodák és éttermek által fizetendő általános forgalmi adó (áfa) növelését is tartalmazza. A dokumentum szerint befejeznék néhány nagy kikötő és helyi repülőtér privatizációját is.
Szakértők szerint aggodalomra adhat okot, hogy a reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumot sem a görög Sziriza párttal közösen kormányzó Független Görögök vezetője, sem a tömörülés szélsőbaloldali szárnyát vezető Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter nem írta alá.
Görögország számára most a július 20-i dátum tekinthető „az igazság pillanatának”, mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal, hanem immár a „lélegeztető készüléket” biztosító Európai Központi Bankkal szemben.
