Kerry: Amerika nem adja vissza Kubának Guantánamót

Enyhül a viszony, de Washington nem mond le kubai bázisáról.

Kerry a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok nagykövetségi szintre emelésének napján nyilatkozott erről a kubai diplomácia vezetőjével, Bruno Rodríguezzel az amerikai fővárosban közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Mindkét külügyminiszter a fennmaradt nézetkülönbségek között említette meg az amerikai támaszpont kérdését.

A bérleti szerződést a spanyol–amerikai háború nyomán, 1903-ban Theodore Roosevelt amerikai és Etrada Palma kubai elnök írta alá. A megállapodást, amely csak mindkét fél beleegyezésével mondható fel, és amely a bérleti díjat 2000 amerikai dollárban állapította meg, 1938-ben megújították és a bérletet 4085 dollárra emelték.

A kommunista irányítás alatt álló Kuba a Guantánamói-öbölbeli, mintegy 120 négyzetkilométeres, szárazföldi és tengeri terület feletti amerikai ellenőrzést területbirtoklásnak tartja, a bérletet pedig – egyetlen év kivételével – nem vette át. A szerződést ugyanis jogtalannak tartja, és azt álláspontja szerint Washington ráerőszakolta Havannára.

Rodríguez hétfőn sürgette „a törvénytelenül elfoglalt guantánamói terület” visszaszolgáltatását. Emellett a folytatódó amerikai kereskedelmi embargót nevezte meg a kormányát leginkább aggasztó, lezáratlan kétoldalú ügyek között. A kapcsolatok normalizálása érdekében a kubai külügyminiszter sürgette a kereskedelmi tilalom maradéktalan megszüntetését, valamint azt, hogy Washington tartsa tiszteletben Kuba szuverenitását, a kubaiak pedig kapjanak kárpótlást az elszenvedett „emberi és gazdasági károkért”.

Kerry elmondta, hogy az Obama-kormány mielőbb szeretné elérni a Kuba ellen 1962-ben bevezetett gazdasági embargó megszüntetését – a kérdésben a döntés joga a republikánus többségű kongresszusé –, de leszögezte, hogy amerikai részről jelenleg nincs szándék a guantánamói bérleti szerződés módosítására. Kijelentette ugyanakkor: Washington megérti, hogy a kérdés fontos Havanna számára.

Bruno Rodríguez a nap folyamán korábban részt vett azon a szertartáson, amelynek keretében – 54 évi szünet után – felvonták a kubai lobogót a karibi szigetország washingtoni nagykövetségén. Hasonlóképpen nagykövetségi rangra emelkedett hétfőn az Egyesült Államok havannai érdekképviselete is, de John Kerry az amerikai külügyminisztérium közlése szerint csak augusztus 14-én utazik majd a kubai fővárosba az ünnepélyes avatásra.

A két ország 1961-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait. A hajdani hidegháborús ellenségek az újrafelvételről két éve kezdtek egymásnál puhatolózni. A tárgyalások másfél éven át titokban folytak, mígnem tavaly decemberben bejelentették – egyszerre, ám nem együtt –, hogy kölcsönösen újranyitják nagykövetségeiket a másik fél fővárosában és normalizálják viszonyukat. A diplomáciai kapcsolat „felminősítésének” július 20-i dátumát – mint lehetséges legkorábbit – július elsején jelentették be.