Megállapodtak a görög adósságválságról!

Alexisz Ciprasz: Ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország a saját lábára álljon. Az egyezség hatására erősödött az euró.

„Kemény csatában sikerült kivédeni a szélsőséges terveket. Most pedig, hogy megvívtuk a harcunkat külföldön, otthoni ellenérdekekkel kell csatázni.” – tette hozzá.

Az egyezségre a piacok is pozitívan reagáltak. Erősödött az euró, és estek az euróövezet perifériáján lévő országok államkötvényhozamai. Határozottan erősödött a forint is a főbb devizákkal szemben hétfő délelőtt a bankközi kereskedésben

Görögországnak a következőket kell teljesítenie:

Most jön a neheze. Az új görög mentőcsomag feltételeiről Brüsszelben elért megállapodás után is maradtak kockázatok, elsősorban az egyezségről tartandó görög parlamenti szavazás kimenetele – közölte hétfő délelőtt gyorselemzésében a belga KBC bank. A pénzintézet azt írta, Alexisz Ciprasz görög kormányfőnek nehéz lesz elfogadtatnia az athéni parlamenttel a maratoni tárgyalások után hétfő reggel létrejött megállapodást, különös tekintettel annak egy úgynevezett privatizációs alapban elhelyezendő görög állami eszközökről szóló pontját.

A görög megállapodás után a Portfólió elemzője, Madár István a portálon közzétett írásában ekképp kommentálta a történteket:

Egy héttel a görög népszavazás után a Sziriza elfogadott egy olyan csomagot, ami látványosan keményebb megszorításokat tartalmaz annál, mint amire – a kormány aktív buzdításával – nemet mondtak az emberek. Ezzel immár mindenki számára világosan láthatóvá vált, hogy a Sziriza egy ijesztően amatőr politikai alakulat, amelynek a megszorítás ellenes politikája sokszorosan nagyobb fájdalmat okozott (és fog még okozni) a görögöknek, mintha az év elején csukott szemmel rábólintottak volna a hitelezők elvárásaira

A csúcstalálkozó 17 órán át tartott, és ezzel – a tagállami legfelső vezetők szintjén – minden idők eddigi leghosszabb uniós eszmecseréje lett. Az eddigi „csúcstartó csúcs" a 2000-ben megtartott nizzai tanácskozás volt, a maga tizenhat órás ülésével. Hétfőn kora reggelre két nyitott kérdésben kellet még megállapodásra jutni. Az egyik az, hogy Görögország szerette volna elkerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.
Az eurózóna pénzügyminiszterei már vasárnap egyetértettek abban, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie.

Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.