Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke azt írta a Twitteren, hogy „egybehangzó megállapodás született”. Közlése szerint ezzel megnyílik az út az előtt, hogy Görögország tárgyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alap keretéből folyósítandó újabb pénzügyi támogatásról. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján ekképp fogalmazott:
Nincs „grexit", Görögország nem távozik az euróövezetből.
Az IMF-vezér, Christine Lagarde szerint a megállapodás egy jó lépés a bizalom újjáépítéséhez.
A megállapodás utáni sajtótájékoztatón Angela Merkel azt mondta, hogy a görög parlamentnek szerdáig, vagyis július 15-ig kell kinyilvánítania egyetértését az euróövezeti csúcstalálkozón kimunkált megállapodással. A kancellár kiemelte: Görögországban alapvető változások kellenek – példaként említette a teljes nyugdíjreform szükségességét. Mint mondta a hellének megsegítésére egy 50 milliárd eurós privatizációs alapot fognak létrehozni, melynek felét a bankok feltőkésítésére használják majd. A „pénzelosztó szervezet” európai felügyelet alá fog tartozni, központja pedig Athénban lesz. A fő cél – Merkel szerint –, hogy a görögök a lehető legjobb módon használják fel a pénzt. Miután a hitelezők elvégzik a most tett görög vállalások teljesítésének első felülvizsgálatát, az Eurócsoport kész lehet arra, hogy szükség esetén hosszabb futamidőt állapítsanak meg a görög tartozásokra – mondta a kancellár.
A francia kormányfő, Francois Hollande arról beszélt, hogy egy humanitárius megállapodás született, ami kihúzza a bajból Görögországot. Kiemelte, hogy nem engedik el az euróhitelek egyetlen centjét se. De a szükséges reformok és a megsegítésre szolgáló pénz kihúzhatja a bajból a görögöket. Mint mondta Ciprasz megígérte, hogy a megállapodás minden egyes pontját át fogja verni a görög parlamenten. Alexisz Ciprasz is pozitívan értékelte a történteket: Ez a megállapodás lehetővé teszi számunkra, hogy a saját lábunkra álljunk. Hozzátette, hogy az egyezséggel biztosítva van Görögország középtávú finanszírozása. Arra is kitért, hogy radikális reformokra van szükség Görögországban, melyek a társadalom javát szolgálják és a korábbi kormányok oligarchái ellen lépnek fel.
„Kemény csatában sikerült kivédeni a szélsőséges terveket. Most pedig, hogy megvívtuk a harcunkat külföldön, otthoni ellenérdekekkel kell csatázni.” – tette hozzá.
Az egyezségre a piacok is pozitívan reagáltak. Erősödött az euró, és estek az euróövezet perifériáján lévő országok államkötvényhozamai. Határozottan erősödött a forint is a főbb devizákkal szemben hétfő délelőtt a bankközi kereskedésben
Görögországnak a következőket kell teljesítenie:
Most jön a neheze. Az új görög mentőcsomag feltételeiről Brüsszelben elért megállapodás után is maradtak kockázatok, elsősorban az egyezségről tartandó görög parlamenti szavazás kimenetele – közölte hétfő délelőtt gyorselemzésében a belga KBC bank. A pénzintézet azt írta, Alexisz Ciprasz görög kormányfőnek nehéz lesz elfogadtatnia az athéni parlamenttel a maratoni tárgyalások után hétfő reggel létrejött megállapodást, különös tekintettel annak egy úgynevezett privatizációs alapban elhelyezendő görög állami eszközökről szóló pontját.
A görög megállapodás után a Portfólió elemzője, Madár István a portálon közzétett írásában ekképp kommentálta a történteket:
Egy héttel a görög népszavazás után a Sziriza elfogadott egy olyan csomagot, ami látványosan keményebb megszorításokat tartalmaz annál, mint amire – a kormány aktív buzdításával – nemet mondtak az emberek. Ezzel immár mindenki számára világosan láthatóvá vált, hogy a Sziriza egy ijesztően amatőr politikai alakulat, amelynek a megszorítás ellenes politikája sokszorosan nagyobb fájdalmat okozott (és fog még okozni) a görögöknek, mintha az év elején csukott szemmel rábólintottak volna a hitelezők elvárásaira
A csúcstalálkozó 17 órán át tartott, és ezzel – a tagállami legfelső vezetők szintjén – minden idők eddigi leghosszabb uniós eszmecseréje lett. Az eddigi „csúcstartó csúcs" a 2000-ben megtartott nizzai tanácskozás volt, a maga tizenhat órás ülésével. Hétfőn kora reggelre két nyitott kérdésben kellet még megállapodásra jutni. Az egyik az, hogy Görögország szerette volna elkerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.
Az eurózóna pénzügyminiszterei már vasárnap egyetértettek abban, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie.
Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.
