Mérföldkő jöhet az amerikai–kubai viszonyban

Fél évszázad után állíthatják helyre a két ország diplomáciai kapcsolatait.

Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök tavaly év végén beszélt arról először, hogy mintegy ötven év után normalizálják országaik kapcsolatát. Kuba és az Egyesült Államok között az év eleje óta több magas szintű találkozó is volt az 1961-ben felfüggesztett diplomáciai kapcsolatok helyreállításának és a nagykövetségek újbóli megnyitásának az előkészületeiről.

A diplomáciai kapcsolatokat 1961-ben, egy kubai ultimátum következtében szakította meg Dwight D. Eisenhower elnök: a havannai amerikai követségre ferde szemmel néző Fidel Castro ugyanis ultimátumot adott, hogy annak személyi állományát csökkentsék 11 főre. A kommunista Kuba megalapítója ugyanis úgy gondolta, hogy a külképviselet „ellenforradalmi” törekvések melegágya, követelését azonban nem teljesítették, inkább bezárták az egész nagykövetséget.

Ekkorra azonban a viszony már bőven ellenséges volt: az 1959-es Castro-féle forradalmat gyanúval szemlélő, a térséget saját érdekszférájának tekintő Egyesült Államok ugyanis a szigetország amerikaiak számára hátrányos agrárreformjára válaszul gyakorlatilag beszüntette a kubai cukor importját. Arra azonban talán ők sem számítottak, hogy Moszkva készségesnek mutatkozik majd az áru megvásárlására, barátságot kötve így a Castro-rezsimmel. Kuba elsősorban a szovjetek számára rendkívül előnyös földrajzi pozíciója miatt – csak egy kőhajításnyira van a nagy ellenség partjaitól – a kommunista érdekszférába sodródott. Ennek a szembenállásnak volt a csúcspontja az 1962-es kubai rakétaválság, melynél közelebb talán egyszer sem állt az emberiség az atomháborúhoz.

Tavaly decemberben Obama már arról beszélt, hogy Kuba elszigetelése nem vezetett eredményre, ezért az Egyesült Államok változtatni fog idejétmúlt szemléletmódján. „Amerika ma a múlt béklyóinak levetése mellett döntött egy szebb jövő, a kubai és az amerikai nép, valamint a világ érdekében” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy „mind amerikaiak vagyunk”.

Az Egyesült Államok május végén vette le Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról, a szakértők ekkor ezt a lépést kulcsfontosságúnak nevezték a két ország viszonyának normalizálása felé vezető úton. Ismert, Havanna ugyanis ehhez a feltételhez kötötte a nagykövetségek kölcsönös újranyitását. A szigetország 1982-ben került fel erre a feketelistára, mivel afrikai és latin-amerikai gerillákat segített kiképezni és felfegyverezni.