Mistral rakétákkal ment drónra a honvédség éjszaka

Először lőttek éjszaka a honvédség Mistral rakétarendszerével, erről egy exkluzív felvétel is készült.

A Tobruq Legacy hadgyakorlaton négy kelet-közép-európai nemzet légvédelmi katonái, amerikai bábáskodás mellett készülnek fel a közös feladatokra, melyre korábban ilyen formában még soha nem volt lehetőségük. A Cesky Krumlov tőszomszédságában fekvő lőtéren két hétig a valóságot megközelítő viszonyok között igyekeznek kialakítani a technikai együttműködés feltételeit, elsajátítani annak módszereit. A cseh, a szlovák, a magyar és a litván légvédelmi alakulatoknak erre azért is nagy szükségük van, mert a NATO-csatlakozás óta elvégzett haderőreformok és leépítések során erőik nagy részét elvesztették. Egy valós harchelyzetben, amikor fontos létesítmények, szárazföldi csapatok oltalmazását bízzák rájuk, csak közösen, úgynevezett „többnemzeti kötelékben” van esélyük valós erőt felmutatniuk. Bár az ilyen együttműködési képesség kialakítása az 1999-es, illetve 2004-es NATO-ba lépésük óta szükséges lett volna, az erőfeszítésnek csak az elmúlt évek biztonságpolitikai folyamatai adtak lökést. Az ukrajnai válság nyomán pedig egyenesen sürgető lett a kooperáció. Hogy ez utóbbi mennyire igaz, azt az is igazolja, hogy a gyakorlat jelvényének a közepén egy szovjet–orosz Szu–25-ös csatarepülőgép látható, célkeresztbe véve.

A Tobruq Legacy eddig példa nélküli lehetőségeket tartogatott a Magyar Honvédség győri, 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezredének katonái számára is. Először indítottak Mistral légvédelmi rakétarendszerükkel úgynevezett szalvót, azaz egy célra, kis időkülönbséggel két indítóállványról két rakétát. Ez azért fontos, mert a manőverező, zavaró – úgymond menekülni akaró – célok megsemmisítésének megfelelő valószínűségét csak több rakéta indításával lehet biztosítani. A leglátványosabb azonban az első éjszakai lövészet volt: tegnap nem sokkal fél tizenegy után egy magyar építésű Meteor–3MA céldrónt lőttek le vele Boletice fenyvesekkel borított hegyei felett. A találatot ráadásul a rakéta hatótávolságának a maximumához közel sikerült elérni.

A Mistral rakétarendszert 1996-tól még a Horn-kormány szerezte be, de technikai és a haderő leépítéséből adódó okok miatt sokáig negatív hírverés kísérte. Sorsa azóta ívelt fel, hogy 2004-ben átkerült a légi haderőnemhez. A Gyurcsány-kormány alatt radarjaikat saját-ellenség azonosító berendezéssel modernizálták, hogy külföldi misszióban is részt vehessenek. A rakétakészletek előírás szerinti élettartama azonban néhány évvel ezelőtt lejárt, így tavaly augusztusban megújításukról szerződést írtak alá a gyártóval, az európai MBDA-val, több milliárd forintos nagyságrendben. A munkálatokban részt vesz a Honvédelmi Minisztérium (HM) rakétatechnikával foglalkozó cége, az Arzenál is: a készlet egy részét Nyírtelken felújítják, másik része helyett új változatú, sokkal többet tudó Mistral–3-as rakéták érkeznek a honvédséghez. A külföldi missziókhoz felajánlott rakétaindítók lövészei számára nagy teljesítményű infrakamerát is vesznek, mert az új rakéták megnövekedett hatótávolságát a szabad szemmel történő felderítéssel és célzással már nem lehetne kihasználni. A HM-ben ezenkívül folyamatban van a rendszer radarral felszerelt vezetési pontjainak (MCP) modernizálását célzó projekt is, bár információink szerint szerződést erről még nem írtak alá.