A felvetés mögött a munkaerőpiac megvédésének toposza sejlik föl. Ha kevesebb a külföldi munkavállaló, több munka jut a hazaiaknak – ez a rendkívül leegyszerűsítő gondolkodás késztethette arra a két politikust, hogy a legális bevándorlás csökkentéséért kiáltson. A munkásosztály frusztrációit jó eséllyel lehet e gondolattal meglovagolni, ugyanis a Reuters azt írja, hogy a keményen dolgozó amerikai átlagemberek fizetése stagnált, munkalehetőségei pedig csökkentek a 2009-es válság óta.
Scott Walker tavasz óta hangoztatja, hogy kevesebb legális bevándorló volna üdvös az USA-ban, de konkrét programmal még nem állt elő ezzel kapcsolatban. Úgy véli, hogy amíg a gazdaság stagnál, nem szabadna több migránst fogadni, ám ha ismét szárnyal majd, megint föl lehet pörgetni a beáramlást. Santorum a kékgalléros munkások védelmében szeretné 25 százalékkal csökkenteni a bevándorlók számát, múlt hónapban kijelentette:
„Tudom, hogy hispánellenes és bevándorlásellenes felhangja lesz annak, amit mondok, de a bevándorláspolitikánknak az amerikai közösséget kellene szolgálnia.”
Az Egyesült Államok 1989 óta évente több mint egymillió embert enged be legálisan az „ígéret földjére” – azt megelőzően utoljára a 20. század elején, a nagy európai bevándorlási hullám idején érkeztek ilyen néptömegek. Jelenleg 43 milliónál is több olyan lakosa van az USA-nak, aki nem ott született, arányuk tíz éven belül elérheti a tizenöt százalékot. A Gallup felmérései szerint öt amerikaiból kettő úgy véli, hogy ez túl sok – a lakosság negyvenegy százaléka elégedett lenne kevesebb bevándorlóval – írja a hírügynökség.
Nem minden republikánus állt ki azonban a bevándorlás visszafogása mellett. Az amerikai jobboldal előválasztási versenyében jelenleg élen álló Jeb Bush például úgy véli, hogy több migránsra van szükség a gazdaság felpörgetéséhez. Dél-Karolina szenátora, Lindsey Graham szerint is a bevándorlók jelenthetik a gyógyírt az elöregedő társadalom számára, a libertariánus Rand Paul pedig úgy közelítette meg a kérdést, hogy minél több a legális bevándorló, annál kevesebb illegális érkezik. A két kubai származású elnökjelölt-aspiráns, Marco Rubio és Ted Cruz is támogatja, hogy minél több vendégmunkás érkezzen az USA-ba. És akkor még nem beszéltünk a leginkább megosztó Donald Trumpról, aki szerint a mexikói migránsok nőket erőszakolnak.
Az elmúlt évtizedekben csupán „futottak még” kategóriájú politikusok riogattak a bevándorlóhordákkal az Egyesült Államokban. Pat Buchanan szerint a migránsok miatt csökken a fehér emberek befolyása az országban, Jan Herron pedig megállapította, hogy „Kalifornia elveszett az invázió miatt”, mert túl sok lett a spanyol ajkú lakosa.
Mások szerint a bevándorlók számának csökkentése valójában a fekete és spanyol ajkú lakosságot védené, hiszen ők a leginkább sebezhetők a munkaerőpiacon, mivel a bevándorlók még náluk is olcsóbban vállalnak el különböző munkákat. Jeff Sessions alabamai republikánus szenátor áprilisban tette fel a kérdést:
„Nem tudunk elegendő munkalehetőséget biztosítani az alacsonyan képzett munkásaink számára. Mi értelme újabb milliókat beengedni?”
A Reuters szerint közgazdász körökben nagy az egyetértés abban, hogy a bevándorlóknak valójában nincs is hatásuk hosszú távon a bérekre. A politikusok ugyan úgy vélik, hogy a betelepülők elveszik a munkát a hazai melósok elől, ám a szakemberek szerint erre nincsen bizonyíték. Egy másik érvrendszer szerint ugyanis többnyire olyan munkákat vállalnak a migránsok, amelyeket a hazaiak nem végeznének el. A külföldi munkások ráadásul pénzt is költenek, így pörgetik a gazdaságot, és közvetve bérnövekedéshez is vezethet az érkezésük.
A bevándorlók egyébként a felmérések szerint a liberális politikákat részesítik előnyben, azaz demokrata szavazóknak számítanak. Olyan republikánus bástyákat is csataterekké változtathatnak egy évtized alatt, mint amilyen Georgia vagy Texas – véli a Marylandi Egyetem professzora, James Gimpel.
Összességében visszaüthet a dolog, hiszen a Republikánus Párt egyre inkább azzal küzd, hogy a spanyol ajkú és ázsiai származású szavazókat meg tudja szólítani. Ezen egy bevándorlás-ellenes politika nyilvánvalóan nem segítene. Emellett a bevándorlást korlátozni szándékozók aránya drasztikusan csökkent: a fentebb említett negyvenegy százalék húsz éve még hatvanöt százalék volt, azaz a lakosság abszolút többsége támogatta, hogy csökkentsék a mértéket.
A nézet a munkások körében a legnépszerűbb. Egy republikánus közvélemény-kutató, Kellyanne Conway a Reutersnek elmondta: szerinte közöttük komoly támogatást tud szerezni Walker azzal, ha kritizálja az olcsó bevándorlókat alkalmazó multicégeket. Más kutatók viszont azt mutatták ki, hogy annyira azért nem népszerű ez a felvetés, hogy sok támogatót lehessen szerezni vele.
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója az MNO-nak elárulta: „a két első előválasztó államban (Iowa és New Hamsphire) a blue collar conservativism lehet nyerő (bár igaz, Iowa inkább mezőgazdasági jellegű), a legális bevándorlás korlátozása viszont nem biztos, hogy releváns téma ezekben az államokban”. Szerinte összességében több szavazót veszíthetnek ezzel, mint amennyit szereznek, a téma ugyanis nem mobilizál eléggé.
A Republikánus Párt Ugrósdy szerint nem „bevándorlás-ellenes, legfeljebb akkor, ha a demokratákkal hasonlítjuk össze őket”. A mainstream jelöltek mind kötődnek valamilyen szinten a spanyol ajkúakhoz, de „a kevésbé esélyes jelöltek nyilván igyekeznek felkelteni a sajtó figyelmét”. A kutató úgy véli, hogy „a mérsékeltebb jelölteknek (pl. Bush) pedig jó alkalmat kínálnak majd a harsányabb nyilatkozatok arra, hogy a kisebbségek és a bevándorlók körében növeljék a támogatottságukat”. Hozzátette: „a demokraták előnyét nehéz lesz ledolgozni, a republikánusok pedig még sok esetben adósak azzal, hogy a »mit nem szeretnénk« helyett a »mit szeretnénk« kérdésére értelmezhető és a választók számára is elfogadható válaszokat adjanak”.
