A szerb kormányfő azt írta: nincsenek szavak, amelyekkel le lehetne írni az áldozatok iránti bánatot és részvétet, s arra a haragra és keserűségre sincsenek szavak, amely az irtózatos bűncselekmények elkövetői iránt érezhető. „Szerbia egyértelműen elítéli ezt a szörnyű bűncselekményt, megveti azokat, akik részt vettek benne, és továbbra is az igazságszolgáltatás elé vezeti őket” – fogalmazott.
Amikor kitört a boszniai polgárháború, a világ nagyhatalmait egészen más problémák foglalkoztatták. Megfeledkeztek a Balkánról, ami ideális terepet jelentett azoknak az eszelős politikusnak és szadista tiszteknek, akik csak arra vártak, hogy eljöjjön az ő idejük. Srebrenica az ő áldozatuk lett.
Vucic kiemelte, hogy srebrenicai látogatása sokkal több „politikánál vagy bármilyen politikai játéknál”. „Az a kötelességem, hogy fejet hajtsak az áldozatok előtt, ezzel a tettel a jövő felé fordulhatunk. Ezt a közös jövőt pedig nem lehet feláldozni senkinek a személyes vagy a nemzeti önzősége miatt. Ilyet nem lehet tenni ennyi sír mellett” – írta nyílt levelében a miniszterelnök, hozzátéve, hogy már csak egy kérdés maradt: „Mit tegyünk, hogy ez ne ismétlődjön meg?”
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék és a Nemzetközi Bíróság is népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A megemlékezésen minden felszólaló népirtásként ítélte el a történteket.
A szerb miniszterelnök srebreniai látogatása hozzájárulhat a szerb–bosnyák megbékéléshez, húsz évvel ezelőtt ugyanis Vucic – még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként – kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: „ha meggyilkoltok egy szerbet, mi száz muszlimot gyilkolunk meg”. Kijelentéséért azóta bocsánatot kért, 2010-ben például a srebrenicai mészárlást már szégyenletesnek nevezte. Mostani megfogalmazása – miszerint „szörnyű bűncselekmények” történtek – még határozottabban ítéli el a húsz évvel ezelőtti eseményeket, azonban a szerb hivatalos álláspontnak megfelelően továbbra sem nevezi népirtásnak a srebrenicai mészárlást.
Ezért is nevezhető személye megosztónak: a mészárlás huszadik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésről távozóban a tömeg kifütyülte és sértegette, majd műanyag palackokkal, cipőkkel, kövekkel és más tárgyakkal dobálta meg. Vucic arca könnyebben sérült, és eltört a szemüvege. Helyszíni beszámolók szerint a támadók azt kiabálták: „Pusztulj el, te csetnik!” és „Öld meg!” Testőrei mellett a helyi rendfenntartó erőknek is közbe kellett lépniük. Az egyik támadót később elfogták. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerint a támadás emberölési kísérlet volt.
A történtekre reagálva Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint ez nemcsak a kormányfő, hanem egész Szerbia, valamint az ország együttműködési szándéka és békepolitikája elleni támadás volt. Szerinte ez a srebrenicai mészárlás átpolitizáltságának negatív következménye, ami a megbékélés helyett most újabb megosztottsághoz és gyűlölethez vezetett. A szerb kabinet délután rendkívüli ülést tart a történtek miatt.
Szervezett támadás történt szombaton Srebrenicában – értékelt Aleksandar Vucic a kormány rendkívüli ülését követően. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy folytatni kívánja a megbékélés politikáját.
A kormányfő elmondta, először egy szerbiai labdarúgócsapat szurkolói kezdtek kiabálni a potocari emlékhelyen a megemlékezés végén, majd egy másik csoport kezdett cipőket, köveket és vizespalackokat dobálni felé. Több oldalról támadtak meg – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az első dobások után meg akarta kérdezni a támadókat, hogy miért tették, „hiszen ő békét akar és kinyújtotta feléjük a kezét”.
Magyarázata szerint jól szervezett támadás történt, de nem az áldozatok hozzátartozói szervezték. Sajnálatát fejezte ki, hogy egyesek nem vették tudomásul őszinte szándékát a békés kapcsolatok kiépítésére a bosnyákok és a szerbek között. Leszögezte ugyanakkor, hogy keze továbbra is ki van nyújtva a bosnyákok felé, és mindig készen áll a problémák megoldására, továbbra is a megbékélés politikáját fogja hirdetni. Kijelentette, hogy tisztában van azzal: a bosnyák nép nagy része nem ért egyet a támadással.
„Elég volt a halottakból, elég volt a gyűlölködésből” – fogalmazott Aleksandar Vucic, majd hozzátette, hogy a szerbeknek és a bosnyákoknak együtt kell élniük egymással. Sérüléseivel kapcsolatban elmondta, hogy egy kő az alsó ajkát találta el, és a támadás közben eltört a szemüvege, valamint a delegációi gépjárművei is megsérültek.
Az egykori ultranacionalista politikus részvétele a srebrenicai megemlékezésen szándéka szerint a szerb-bosnyák megbékéléshez járult volna hozzá, a támadást követően viszont úgy tűnik, inkább újabb ellentéteket szülhet.
Szerbia tiltakozó jegyzéket küldött Bosznia-Hercegovinának az Aleksandar Vucicot ért srebrenicai támadás miatt. A szerb külügyi minisztérium közleménye szerint Belgrád azt várja Szarajevótól, hogy kutassák fel és a törvények szerint büntessék meg az elkövetőket.
„Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök jelenlétével készséget mutatott arra, hogy fejet hajtson a srebrenicai áldozatok emléke előtt és előrelépést tegyen a térségbeli kapcsolatok terén, ezt várjuk a többi országtól is. Bosznia-Hercegovina vezetőitől pedig a miniszterelnök elleni gyilkossági kísérlet nyilvános elítélését várjuk” – fogalmaztak a jegyzékben.
