Mindezek következtében egyes balkáni országok igencsak a Nyugat és Oroszország tűzvonalába kerültek. Kezdődött Szófia látványos átállásával, amelynek eredménye lett a Déli Áramlat gázvezeték építésének felmondása. Majd jött a görög válság, amelyet pedig a Kreml igyekezett kihasználni az unión belüli megosztottság erősítésére. Ezzel párhuzamosan robbant ki a válság Macedóniában, ahol a Bulgáriában történtekhez hasonlóan nem kis külföldi rásegítéssel Moszkva és az újabb gázvezetékprojekt pozíciói gyengültek.
Miközben a hidegháború főszereplői egymásnak feszülnek, régi-új kihívásként egyre erősebb a Balkánon az iszlám térhódítása. Békés, elsősorban gazdasági és kulturális téren jelenik meg: egyre nő a török befolyás; míg erőteljesebb megnyilvánulása a mindenekelőtt Bosznia-Hercegovinát érintő, de már a többi államban is érezhetően erősödő iszlám radikalizmus. Jól mutatja ezt az a fenyegető felhívás, amelyet az Iszlám Állam jelentetett meg egyik önmagát népszerűsítő portálján. A bosnyák nyelvű videofelvételen Szerbiát a Balkán központjaként és a szervezet első számú célpontjaként jelölték meg. A készítők sorra veszik a nyugat-balkáni országokat, és mindegyiknek üzennek egy-egy mondatban – Szerbia után Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Albánia, Koszovó, Macedónia és Montenegró elfoglalását tűzve ki célul. Szerbiában az iszlám terjedését, Horvátországban a demokrácia bukását, míg Montenegróban területfoglalást jövendölnek a dzsihadisták. A készítők végül Barack Obama amerikai elnöknek üzenik: „Miénk a győzelem.”
Így aztán eljöhet még annak az ideje is, amikor a most egymással versengő Moszkvának, Washingtonnak és Brüsszelnek az új ellenséggel szemben kell összefognia. Nem csak a Balkánon.
