Törvényt sértett Európa központi bankja?

Az EKB politikai döntést hozott a görög adósságválság során, és kilöki az eurózóna egyik tagállamát.

Meglepő cikket közölt a Financial Times (FT) vezető gazdasági újságírója, Martin Sandbu. Szerinte nem az számít igazán, mi lett a vasárnapi görög referendum eredménye, vagy hogy mi a véleménye az eurózóna pénzügyminisztereinek. Sandbu úgy véli: az a fontos, hogy mit gondol az Európai Központi Bank (EKB) vezetősége.

Emlékeztetett: az EKB döntése nyomán zárták be a görög bankokat, és ők voltak azok, akik – miután Alexisz Ciprasz miniszterelnök bejelentette a népszavazást – nem adtak több készpénzt, pedig az emberek szerették volna felvenni a megtakarításaikat. „Mit gondoltak? Ha Görögország végül elhagyja az eurózónát, éppen ezért fog így tenni” – írja Sandbu, aki szerint nem tehette volna meg az EKB, hogy visszautasítja egyik tagállama legnagyobb bankjainak készpénzre irányuló igényeit.

Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében az EKB legfőbb feladata az árstabilitás biztosítása, azaz az infláció „kezelése”. Az FT újságírója úgy véli, hogy ennek nem tett eleget a központi bank, hiszen a bankrendszer bedöntése és a görögök kiválásának elősegítése destabilizálja az eurót. Az EKB ráadásul további két feladatának sem tesz eleget: az egyik a „fizetési rendszerek zavartalan működésének elősegítése”, a másik pedig az uniós célkitűzések és az uniós gazdaságpolitika segítése. Utóbbiból következően az EKB-nak kötelessége megakadályozni, hogy az állam fizetőképességétől függjön a bankrendszer zavartalan működése – írja Sandbu, aki szerint tehát törvénytelenül cselekedett a központi bank a görög helyzetre való reagálásakor.

„Az Európai Központi Bank túllépi jogköreit, és egy rossz gazdasági helyzetből még rosszabbat alakít ki” – értékeli a helyzetet az újságíró. Hasonlóan vélekedett nemrég Paul De Grauwe monetárispolitika-szakértő, valamint egy másik vezető közgazdász, Charles Wyplosz is, akinek véleményét Pogátsa Zoltán ismertette blogján. Wyplosz szerint azzal, hogy az EKB június 28-án befagyasztotta a likviditási hitelvonalát a görög kereskedelmi bankok felé, jó eséllyel rosszul jár. „Ha a drachma visszavezetésére szorítja az EKB a görög államot, akkor egész biztosan veszteségeket kell elkönyvelnie az EKB-nak, mert Görögország nem lesz képes törleszteni azokat a diszkont kincstárjegyeket, amelyeket az EKB a válság korábbi éveiben vásárolt tőle” – írja Pogátsa Zoltán Wyploszra hivatkozva.

A közgazdász szerint már 2010-ben le kellett volna írni a görög adósság egy részét, így a hitelválság kezelhető lett volna. Nem így történt, ráadásul Wyplosz szerint az EKB rossz oldalon foglalt állást az ügyben. „Egy hagyományos IMF-hitel-nyújtási tárgyaláson a jegybank egy oldalon ül a meghitelezett tagállam kormányával. A görög esetben azonban az EKB a hitelezők oldalán foglalt helyet, mintha az euró Görögországban külföldi valuta lenne. Részt vett a megszorítópolitika kikényszerítésében és számonkérésében, azaz olyan funkciókat látott el, amelyeket meg nem választott jegybank sehol a világon nem végezhet demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben! A gyenge minőségű szakpolitika pedig mély recesszióhoz vezetett, azaz az EKB-nak osztoznia kell a felelősségben a jelenlegi görög válság előidézésében” – áll a blogposztban.

Hétfő este kiderült: az EKB folytatja a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) folyósítását működésük fenntartása érdekében, a június 26-i szinten. Ezt az EKB kormányzótanácsa telekonferencián vitatta meg.