A közgazdász szerint már 2010-ben le kellett volna írni a görög adósság egy részét, így a hitelválság kezelhető lett volna. Nem így történt, ráadásul Wyplosz szerint az EKB rossz oldalon foglalt állást az ügyben. „Egy hagyományos IMF-hitel-nyújtási tárgyaláson a jegybank egy oldalon ül a meghitelezett tagállam kormányával. A görög esetben azonban az EKB a hitelezők oldalán foglalt helyet, mintha az euró Görögországban külföldi valuta lenne. Részt vett a megszorítópolitika kikényszerítésében és számonkérésében, azaz olyan funkciókat látott el, amelyeket meg nem választott jegybank sehol a világon nem végezhet demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben! A gyenge minőségű szakpolitika pedig mély recesszióhoz vezetett, azaz az EKB-nak osztoznia kell a felelősségben a jelenlegi görög válság előidézésében” – áll a blogposztban.
Hétfő este kiderült: az EKB folytatja a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) folyósítását működésük fenntartása érdekében, a június 26-i szinten. Ezt az EKB kormányzótanácsa telekonferencián vitatta meg.
