Új erőre kapott a Boko Haram

Az elmúlt hetekben több mint ötszázan haltak meg a Boko Haram terrorcsoport kezétől Nyugat-Afrikában.

Az utóbbi napokban a nigériai lapokban ilyen címek jelentek meg: Elnök úr, mikor kezdődik a Boko Haram elleni háború? Muhammadu Buhari államfőt, aki csak másfél hónapja foglalta el tisztségét, ilyen módon figyelmezteti a sajtó a legfőbb vállalására. A Boko Haram szektából kinőtt terrorszervezet mintha szándékosan visszafogta volna magát a tavaszi elnökválasztási kampány idején. Egyesek az Észak-Nigéria térségében tevékenykedő terroristacsoport megrendüléséről közöltek híreket, most viszont újult erőt mutat a szervezet. Az északi városokban hetente követik egymást a főleg keresztények ellen elkövetett robbantások, amelyekben negyvenen-ötvenen maradnak holtan.

Előzőleg sohasem látott terrorcselekményeket hajtanak végre a környező országokban is. Egy hónap alatt Csádban már harmadjára robbant bomba, a célpont a főváros rendőr-akadémiája volt, egy elpuskázott rajtaütés során egy bombagyár, egy vidéki piac – összesen hatvan áldozat. Csád most tapasztalja meg, mi a terrorizmus. Muzulmán államban példátlan intézkedést hoztak, a támadások miatt betiltották a teljes testet fedő burka viselését. Rendőrök járták végig a medinákat, összegyűjtötték az ott kapható burkákat, majd felgyújtották őket, hogy bizonyítsák, a hatóság komolyan gondolja a tiltást, mert eddig az asszonyok nem hajtották végre a rendelkezést. A három merényletet mind öngyilkos robbantó hajtotta végre, aki ilyen hagyományos iszlám ruha mögé rejtette a robbanóövet.

Hogy miért került Csád is a Boko Haram célkeresztjébe? Egyszerű a magyarázat, ugyanis ez az állam adja a legnagyobb haderőt – a 8700 katonából ötezer főt –, amelyet az Északkelet-Nigériát övező országok, Kamerun, Niger és Csád közösen hoztak létre a terrorszervezet megsemmisítésére. A tavasszal felállított alakulat a kezdeti sikerek után az utóbbi időben nem ad hírt újabb győzelmekről. Kétségtelen, hogy kellene a nigériai haderő hazai támogatása is, ami ugyancsak várat magára.

Nigéria nemcsak a területileg egyik legnagyobb afrikai állam, körülbelül Németország és Franciaország együttes nagyságával vetekszik, 180 milliós lakosságával a földrész legnagyobb lélekszámú országa is. Ráadásul ott a Niger deltájánál található olajkincse, amelyből hatalmas bevétele kellene hogy származzon. Ha nem is a közel-keleti olajmonarchiák életszínvonalát, de tisztes megélhetést kellene biztosítania az egyre növekvő számú lakosságnak. Ehelyett nemhogy nőne a kőolaj-kitermelése, hanem csökken. Ma már nem éri el a napi kétmillió hordót, amelyből tíz százalék azonnal eltűnik, de az éves nemzeti össztermék még így is 530 milliárd dollár körül van. A korrupció elképesztő az országban, a közelmúltban, a választási kampány során állt elő a nemzeti bank elnöke, hogy húszmilliárd dollárt nem találnak a pénzintézményben. Ha ránézünk a katonai költségvetésre, az is hihetetlenül magas, az ország papíron a GDP 11 százalékát költi a hadseregre évenként. Ám ennek az összegnek a fele kézen-közön felszívódik. Korábban még a nigériai katonák amerikai fegyvert kaptak, de azóta Washington is átlátja a helyzetet, nem ad több fejlett hadieszközt, nehogy másnap a terroristák kezében lássa.

Egy majd kétszázmilliós ország nem bír el alig tízezer főnyi muzulmán lázadócsapattal, mely hatodik éve zaklatja és terrorizálja az északkeleti lakosságot! Ez egyszerűen szégyen. Még akkor is, ha Nigéria lakossága etnikailag és vallásilag is megosztott. Itt halad végig az a képzeletbeli nadrágszíj, amely Fekete-Afrikát kettéválasztja az északi muzulmán területre és a déli keresztény vidékre. Nigéria lakossága majd fele-fele arányban oszlik meg a két vallás követői között. Ám csak idő kérdése, hogy a muzulmánok, akik több gyereket vállalnak, mikor kerülnek fölénybe.

Nigéria egyetlen reményét ma úgy hívják, Mohammadu Buhari. A 72 éves elnök, egykori tábornok volt már államfő, a 80-as évek közepén puccsal rövid időre hatalomra került. A huszonhárom gyermekes családból származó Buhari április elején negyedik nekifutásra demokratikus választáson győzött. A megvesztegethetetlennek ismert elnök elsősorban a szétzilált hadseregben kíván rendet teremteni. A katonaság vezérkarát a fővárosból, Abudzsából át akarja helyezni az északi Maiduguriba, hogy közelebb legyenek a magas rangú tisztek az ellenséghez, a Boko Haramhoz. A város jelképértékű a terrorszervezetnek is, a közelmúltban nemegyszer rövid időre bevették fegyveresei. A volt tábornok fel akarja számolni a korrupciót a hadseregben is. Érthetően ezek a szándékok nem találtak lelkes visszhangra a katonai vezetők körében. Ha a nigériai elnök gatyába tudná rázni az ország hadseregét, akkor a környező államokkal együtt, ahova eddig előszeretettel menekültek a Boko Haram kisebb egységei, valós veszéllyel kellene szembenézniük a terroristáknak. Négy ország hadseregével szembeszállni azért meghaladja a Boko Haram erejét. Ám erre még várni kell.