Átmeneti kormány áll fel Törökországban

A feladat az előre hozott parlamenti választások előkészítése és megrendezése lesz.

Recep Tayyip Erdogan elnök 5 napot adott a politikusnak arra, hogy kialakítsa a kabinetet, amelyben ellenzéki képviselők is helyet kapnak majd. A két fő ellenzéki párt – a  Köztársasági Néppárt (CHP) és a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) – ugyanakkor már jelezte, hogy nem vesz részt az ideiglenes kormányzásban. Az átmeneti kabinetnek így a Davutoglu vezette Igazságosság és Fejlődés Pártjának (AKP) politikusai és független törvényhozók mellett várhatóan a parlamentbe bejutott kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) képviselői is tagjai lesznek, utóbbiak Törökország története során először miniszteri poszthoz juthatnak. Ez a felállás nem könnyíti meg Davutoglu helyzetét, aki korábban kizárta a HDP-t a lehetséges koalíciós partnerek sorából arra hivatkozva, hogy a tömörülés kapcsolatban áll a kurd lázadókkal.

A június 7-i törökországi parlamenti választásokon Ahmet Davutoglu politikai tömörülése 2002-es kormányra kerülése óta először elvesztette abszolút többségét. Minthogy a kormányfőnek hétfőig nem sikerült koalíciós partnert találnia, az államfő – az AKP-t alapító Recep Tayyip Erdogan – új választásokat ír ki. Egypárti kormányt és alkotmánymódosítást szeretne, amely lehetővé tenné az elnöki kormányzás bevezetését.

Az ellenzék azzal vádolja Erdogant, hogy kezdettől fogva az új választások kiírását akarta elérni abban a reményben, hogy az AKP visszanyerheti a parlamentben abszolút többségét. A közvélemény-kutatások szerint azonban a párt erre egy következő voksoláson sem lesz képes.

Erdogan közölte, hogy a választások november 1-jén lesznek, és ezt az időpontot kedden az országos választási testület is megerősítette.

Az előrehozott választások csak tovább mélyítik a bizonytalanságot Törökországban, ahol az utóbbi időben kiéleződött a feszültség a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadói és a biztonsági erők között. Július óta több mint 100-an – elsősorban katonák és rendőrök – vesztették életüket különböző erőszakcselekményekben, amelyek kisiklatták a török kormány és a kurdok között két és fél éve megindult békefolyamatot.

Az eurázsiai ország mindeközben egyre jobban belevonódik az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet ellen az Egyesült Államok vezetésével folytatott hadjáratba.