Az oroszok megint az Északi-sarkot akarják

Ismét benyújtották igényüket az ENSZ-hez az 1,2 millió négyzetkilométernyi tenger alatti területre.

MTI
2015. 08. 04. 17:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Moszkva először 2002-ben jelezte, hogy igényt tart az Északi-sark jelentős – víz alatti –  területeire, azonban az ENSZ akkor elutasította kérelmét, mert hiányosnak vélte Oroszország indoklását. A külügyminisztérium közlése szerint a most benyújtott dokumentumban új érvelések vannak. Az orosz igényt az Északi-sarkon éveken át végzett kutatások során összegyűjtött tudományos adatok támasztják alá – áll a minisztérium közleményében.

Oroszországon kívül az Egyesült Államok, Kanada, Dánia és Norvégia tart igényt az Északi-sark tenger alatti területeire, amelyek a feltételezések szerint a világ még fel nem fedezett olaj- és földgáztartalékainak egynegyedét rejtik. A területekért folytatott versengés az utóbbi időben csak fokozódott, lévén, hogy a sarki jégtáblák olvadása miatt egyre több lehetőség nyílik a lelőhelyek feltárására.

Moszkva 2007-ben már jelképesen magáénak nyilvánította a vitatott hovatartozású tengerfeneket azzal, hogy egy kis tengeralattjáróról egy orosz zászlót tartalmazó dobozt engedett le a kontinentális talapzatra.

Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta a Kreml az Északi-sarkvidéken állomásozó orosz fegyveres erők fejlesztését, illetve hadrafoghatóságuk ellenőrzését is elrendelte. Egyebek közt a szovjet időkből fennmaradt, az Új-szibériai-szigeteken lévő katonai támaszpont, és más sarki előőrsök felújítására adott utasítást. Orosz tisztviselők szerint a létesítmények kulcsfontosságú szerepet játszanak az Európát és a Csendes-óceánt összekötő hajózási útvonalak védelmében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára a hadrafoghatóság „váratlan ellenőrzése” keretében teljes készültségbe helyezték az orosz északi flottát márciusban. A rendkívüli ellenőrzés során az Északi-sarkvidéken, az Oroszországhoz tartozó Novaja Zemlja (Új Föld) szigetcsoportnál és a Ferenc József-földnél hajtottak végre manővereket, amelyekben 38 ezer katona, több mint 50 hajó és tengeralattjáró, és 110 repülőgép vett részt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.