Angela Merkel Francois Hollande társaságában tett sajtónyilatkozatában kiemelte: az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi tagország betartsa a menekültügyi előírásokat, amelyek a menedékkérők regisztrációjára, valamint elhelyezésük és egészségügyi ellátásuk minimális követelményeire vonatkoznak.
Ki kell alakítani Olaszországban és Görögországban azokat a menedékkérő-regisztrációs központokat is, amelyek létrehozásáról a tagállami vezetők már megállapodtak. Ezt „gyorsan, még az idén meg kell tenni, késlekedést nem tudunk elfogadni” – hangsúlyozta a német kancellár.
A délkelet-ukrajnai válság békés rendezését célzó minszki folyamat előmozdítását sürgette hétfőn Berlinben a német kancellár, a francia elnök és az ukrán államfő.
Angela Merkel, Francois Hollande és Petro Porosenko megbeszélése után a három vezető közös sajtótájékoztatóján a német kancellár rámutatott, hogy jelentős az elmaradás a fehérorosz fővárosban februárban aláírt kötelezettségvállalások teljesítésében. Így továbbra sincs teljes körű tűzszünet a válságövezetben, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői missziója nem tudja akadálytalanul végezni a munkáját.
Ugyanakkor „nem azért gyűltünk össze, hogy megkérdőjelezzük Minszket, hanem azért, hogy végrehajtsuk” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy mindkét félnek következetesen végre kell hajtania a tűzszüneti megállapodást, és mindent meg kell tenni azért, hogy új lendületet vegyen a békefolyamat.
Hozzátette, hogy „közös szabványokat kell kidolgozni” az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáról, mindazok esetében pedig, akik tartózkodási jogot – azaz menekült, oltalmazott vagy más menekültügyi státust – szereznek, gondoskodni kell „a méltányos tehermegosztásról”, mert ez „jelenleg nem biztosított”.
Angela Merkel elmondta: a német és a francia belügyminiszter előkészítő munkája révén Németország és Franciaország arra a megállapításra jutott, hogy az EU tagországai közösen meg tudják határozni az úgynevezett biztonságos származási ország fogalmát, és „egységesíteni” tudják a közös definícióból következő jogi eljárásokat.
A német kancellár megismételte azt a szóvivője, Steffen Siebert által már ismertetett állásfoglalását, amely szerint a leghatározottabban elítéli a szászországi Heidenauban a hét végén történt zavargásokat. Hangsúlyozta: a menedékkérőket befogadó helyi állomásnál tartott tüntetéseken „agresszív, idegenellenes hangulat” alakult ki, ami „teljes mértékben elfogadhatatlan”. A kancellár visszataszítónak nevezte a „szélsőjobboldaliak és neonácik” gyűlölködését, és szégyenletesnek nevezte, hogy megnyilvánulásaikat nyíltan támogatták állampolgárok, köztük „családok gyermekekkel”.
Francois Hollande hangsúlyozta, hogy a menekülthullám felerősödésével „rendkívüli helyzet állt elő, amely azonban tartós marad”, mert a menekülthullámot kiváltó krízisek nem enyhülnek. Ezért az uniós tagállamoknak össze kell hangolniuk tevékenységüket és „közös migrációs politikát” kell kidolgozniuk.
Aláhúzta, hogy meggyőződése szerint csak egy egységes menekültügyi rendszer révén lehet fenntartani a schengeni rendszert, vagyis a határok szabad átjárhatóságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben.
A francia államfő hozzátette: elkerülhetetlenül szükséges különbséget tenni a védelemre szoruló menedékkérők és az ugyan érthető okok miatt az EU-ba igyekvő, de a menekültügyi előírások értelmében a maradás esélyével nem rendelkező menedékkérők között. A védelemre szoruló menedékkérőket pedig „igazságosan kell elosztani” a tagállamok között, és gondoskodni kell a védelemre nem jogosult kérelmezők „emberhez méltó” körülmények között történő visszatelepítéséről.
Angela Merkel és Francois Hollande eredetileg Petro Poronsenko ukrán elnökkel folytatott volna megbeszélést Berlinben a kelet-ukrajnai válság rendezéséről. A programot azonban a menekülthullám felerősödése miatt kiegészítették egy kétoldalú, német–francia megbeszéléssel. Így Merkel és Hollande először a menekültválság uniós szintű kezelésének lehetőségeiről tárgyal, majd csatlakozik hozzájuk Porosenko, akivel a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki folyamat alakulását tekintik át. A találkozó végén sajtótájékoztatót tartanak.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter hétfőn egynapos macedóniai látogatásán kijelentette: elképzelhetőnek tartja, hogy Bécs határvédelmi és humanitárius téren technikai ismeretekkel és személyzettel segítse Szkopjét.
Nikola Poposzki macedón külügyminiszter osztrák kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón az európai uniós partnerek támogatását kérte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a görög–macedón határ az „egyetlen olyan határ, amelyen keresztül egy európai uniós országból nem EU-tagországba jutnak a migránsok”.
A macedón tárcavezető üdvözölte a Kurz által javasolt ötpontos programot, és annak elsősorban azt a részét méltatta, amely az EU határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek esetleges nyugat-balkáni bevetését irányozza elő.
Mindkét külügyminiszter bírálta Görögországnak a menekültválságban tanúsított magatartását. Kurz szerint nem lehet megengedni azt, hogy a menekültek egy országon csak úgy átmasírozzanak. Úgy vélte, európai szintű megoldásra lenne szükség, és Görögországnak jobban kellene ügyelnie az EU külső határára. Ugyanakkor hozzátette, hogy Athént nem szabad magára hagyni a probléma megoldását célzó erőfeszítésekben.
Kurz Brüsszeltől azt kérte, hogy tudatosabban figyeljenek a migránsok nyugat-balkáni útvonalára, amelyen keresztül egyre többen érkeznek az unióba. A miniszter a gyors megoldás érdekében a menekültválságról szóló, mielőbbi európai uniós csúcsértekezlet összehívását javasolta. „Az állam- és kormányfők a görög válság ügyében hetente egyeztettek, a menekültkérdésben azonban kevesebb ambíciót mutatnak fel. Ez nem maradhat így tovább” – jegyezte meg.
A macedón tárcavezető hangsúlyozta: nem engedi, hogy az illegális bevándorlók szervezetlenül, illetve ellenőrizetlenül lépjék át a határt.
Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője egy ifjúsági fórumon közölte, hogy „bár szakemberek szerint a bevándorlóknak a világon Oroszország a második legvonzóbb ország, az a hullám, amely most elönti Európát, jelen pillanatban nincs hatással Oroszországra”.
„Elegendő eszközünk van arra, hogy megakadályozzuk a hátrányos következményeket” – mondta Lavrov. Ennek kapcsán tette hozzá, hogy Moszkva kész együttműködni az európai országokkal a migrációs problémák kezelésében. Mint mondta, „európai kollégáik” megkeresték az orosz diplomatákat egy határozati javaslattal, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában akarnak elfogadtatni „az afrikai illegális migránsok Európába utazásának átfogó kezelésével” kapcsolatban. „Nyitottak vagyunk az együttműködésre” – hangsúlyozta.
Szergej Lavrov a Moszkvától csaknem 100 kilométerre északkeletre lévő Dvornyiki nevű településen tartott ifjúsági fórumon a világpolitikai időszerű kérdéseit elemezve kijelentette, hogy a „végéhez közeledik a történelmi Nyugat több száz éve tartó uralma”. Okfejtése szerint a dominancia büntetőintézkedésekkel, sőt fegyverekkel való mesterséges fenntartása egy sor országot olyan régiókká alakít, amelyekben nő a terrorfenyegetettség.
A hatalomtól független RBK orosz üzleti-politikai hírügynökség emlékeztetett arra: Lavrov a fórumon elítélte, hogy „egyes nyugati országok azért hunytak szemet a terroristák aktivizálódása felett Szíriában”, mert meg akarták dönteni Bassár el-Aszad elnök hatalmát.
Az orosz külügyminiszter arról is beszélt a rendezvényen, hogy Oroszország „jelzéseket kap az Egyesült Államoktól a kapcsolattartási csatornák felújítására”. Közölte, hogy Moszkvának nem áll szándékában „kacérkodni (Washingtonnal), majd mégis elutasítani a párbeszédet”.
Lavrov a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésével kapcsolatban felszólította a Berlinben tárgyaló Angela Merkel német kancellárt és Francois Hollande francia államfőt, hogy gyakoroljanak nyomást Petro Porosenko ukrán elnökre a minszki békemegállapodások teljes végrehajtása érdekében.
Görögország nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy megbirkózzon a második világháború óta Európában tapasztalt legsúlyosabb humanitárius válsággal – derült ki Olga Gerovaszili, a leköszönő görög kormány szóvivőjének nyilatkozatából.
A dél-európai országot államcsőd-közeli helyzetbe taszító adósságválság közepette Görögországnak – az Európai Unió több országához hasonlóan – egy újabb válsággal, az elsősorban a polgárháború sújtotta Szíriából menekülők özönével kell megbirkóznia az utóbbi hetekben.
„Görögország a befogadó országok kategóriájába tartozik, és ebben a minőségében kötelező kiépítenie a megfelelő infrastruktúrát” – magyarázta Gerovaszili az Alpha TV nevű görög televíziós csatorna egyik adásában.
„De sok olyan dologgal vádolnak minket, aminek kivitelezésére nem volt időnk, és amit egyik kormány sem tett meg az elmúlt években” – fűzte hozzá.
