Az effajta szervezetek megjelenése, a szaporodó támadások a szélsőjobboldal erősödésére utalhatnak, azonban politikai hatásai ennek továbbra sem számottevők. A legnagyobb szélsőjobboldali pártnak számító Nemzeti Demokrata Párt (NPD) a menekültkérdést felhasználva az utóbbi időben szintén aktivizálta magát, és sorra rendezi a tüntetéseket, ám a közvélemény-kutatások szerint támogatottságuk még így is szinte alig mérhető, néhány százalék körüli. A kevésbé radikális, de ugyancsak bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) szintén 5 százalék körül stagnál.
Ennek oka elsősorban Németország történelmében keresendő, a szélsőjobboldali eszmék ugyanis már-már tabunak számítanak az országban. Emiatt nagyon erősek a rasszizmusellenes és különböző egyenlőségpárti szervezetek, akik – ahogyan azt korábban a PEGIDA, vagy újabban más menekültek ellen szervezett tiltakozások példái mutatják – azonnal ellentüntetésekkel fojtanak el minden radikális megmozdulást. A németeknél a menekültellenesség így sokkal inkább a kormány elhibázott politikájára irányul, és sokszor a (kulturális vagy gazdasági) félelem motiválja, nem pedig rasszizmus vagy idegenellenesség. Jellemző például, hogy még a PEGIDA egykor népszerű megmozdulásait is túlnyomóan egyszerű aggódó polgárok támogatták, a rendezvényeken pedig gyakran megjelent az izraeli zászló.
A tegnapihoz hasonló támadások mögött tehát, ahogy a német kormány fogalmaz „szélsőjobboldali terroristák” állnak, akik csupán egy nagyon apró, ám radikalizmusuk miatt kétségtelenül fenyegető szeletét jelentik a német társadalomnak, és „örök” politikai kisebbségre vannak ítélve.
