Nem konzervatívok, de ellenzik az abortuszt

Rand Paul mellett egyre több libertárius szólal fel az abortusz ellen.

„Rand Pault támadják, mert egyszerre áll a szabadság pártján, és abortuszellenes. Pedig semmi következetlenség nincs a nézeteiben” – kezdte cikkét a Reason magazin blogján Stephanie Slade. Írásában azt fejtette ki: miért áll ki libertáriusként (az egyént minden tekintetben az állam elé helyezőként – a libertarizmus a liberalizmus alapelveiből indul ki) is magzati élet feltétlen védelme mellett. A szerző az amerikai republikánus politikusra hivatkozik, idézve a Salon egy cikkét is, melyben azt írják: Paul és apja „mindig billegett a libertárius nézeteket illetően, ha a reproduktivitás került szóba”, Slade viszont másokkal együtt úgy látja: abszolút összeegyeztethető a két dolog.

A szerző kifejti, amit mostanában többen is: nem minden libertárius ért egyet a terhességmegszakításhoz való joggal. Azt persze elismeri, hogy történetileg igaz, hogy a libertáriusok többnyire az abortusz választása mellett álltak, és David Boaz, David Kirby és Emily Ekins 2012-es The Libertarian Vote című könyvében is megállapították, hogy az állam szerepét csökkenteni kívánók többsége nem ellenzi a terhességmegszakítást. Eszerint a 2008-as amerikai választási adatok alapján látható volt: a libertáriusok 62 százaléka a megszakítás joga mellett állt ki, 37 százaléknyian a magzati élet védelmét támogatták.

Ekkoriban a felmérések szerint tízből hatan gondolták közülük, hogy a törvényeknek meg kell adniuk a jogot az abortuszhoz. A Reason szerkesztőségi véleménycikkben állt ki az abortusz joga mellett, szögezi le a szerző, akinek ellenvéleménye ugyancsak a Reason oldalán jöhetett le. A lap szerzője, Elizabeth Nolan Brown július végén például a Planned Parenthood mellett állt ki, melyet mostanában republikánusok támadtak egy kiszivárgott felvétel miatt, magzati szervek kereskedelmével vádolva a szervezetet. A PP ezek után leszögezte: teljesen legális adományozásról van szó, nem kereskedelemről.

Nolan Brown egyébként kifejtette azt is: az abortuszvita ellentétes oldalain álló liberálisok egyaránt bírálták a Planned Parenthood támogatási gyakorlatát. Ugyanakkor úgy látja, jó szívvel a támogatások tervezett megvágásával sem lehet egyetérteni. A szerző leszögezte azt is, hogy a PP láthatólag valóban nem tesz semmi illegálisat, az abortuszon átesett nők törvényesen felajánlhatják kutatási célokra a szöveteket, a klinika pedig felvehet visszatérítést ezek tárolására és szállítására. Elizabeth Nolan Brown szerint a PP mindazonáltal sok jót tesz, de az például kritizálható, hogy ellenezte a antibébi tabletták terjedését, állítván, ez csökkentené a nők hozzáférési lehetőségét a születésszabályozáshoz.

„Igen, a libertáriusok inkább az abortusz joga mellett vannak. De fiatal, életpárti, római katolikus nőként, aki egyúttal libertáriusnak is mondja magát (és aki a szabad gondolatok és szabad piac mellett kiálló lapnál dolgozik), mégis inkább kétségbeesetten figyelem, amikor valaki a politikai univerzum másik feléből meg akarja mondani, mit jelent konzisztens libertáriusnak lenni” – szögezte le cikkében az abortuszt nem támogató Stephanie Slade. Szerinte a konzisztens libertárius pozíció több egyéb feltételhez van kötve, és elsődlegesen az számít, hogy valaki az anyaméhben fejlődő magzatot emberi lénynek tekinti-e. Mint írta, az egyén fontosságában hívőkhöz hasonlóan az alapján ítéli meg, bűncselekmény-e valami, hogy van-e áldozata. Ellenzi például, hogy a drogfogyasztást vagy a közös megegyezésen alapuló prostitúciót próbálja üldözni egy kormányzat, a szerző szerint ugyanis ezek egyikében sem kényszerít alapesetben egy ember valakit valamire. Ő meggyőződéses libertáriusként úgy látja, az abortusz mégiscsak erőszakcselekmény.

Leszögezi azt is: nyilván abban, hogy így gondolja, szerepe van hitének is, de ugyanígy tisztában van azzal is, mi zajlik fogantatás közben, illetve a magzat fejlődésének különböző stációi alatt.

Slade, mint írja, nincs egyedül. 1978 áprilisában a Reason egy teljes számot szentelt a vitának, amelyben a szintén hasonló nézeteket valló Karl T. Pflock így foglalta össze nézeteit: „A meg nem születettek emberi lények. A meg nem született emberi lények is személyek. A meg nem született személyek ki vannak téve az agresszív eljárásnak. Ezért az életveszélyes helyzeteket leszámítva az agresszióellenes alapelv védelme alá kell essenek. És ezért normál, vészhelyzeteken kívüli esetekben az abortusz a libertarizmus legfőbb alapelvének megsértése.”

Slade szerint ráadásul növekedhet is azon liberálisok száma, akik tiltanák az abortuszt. Mint írta, egy tavalyi Pew Research-tanulmány szerint a 18 és 29 közöttiek inkább mondták, hogy be kellene tiltani a gyakorlatot, mint a 30 és 64 közöttiek. A Reason szerzője szerint fontos azt is látni, hogy még a baloldalon is kevesen gondolják, hogy az abortuszt minden esetben engedélyezni kellene.

A Young Americans for Liberty egyik legutóbbi konferenciáján a The Washington Post munkatársa, David Weigel is megjegyezte: a jelenlévők nagy részét nem háborította fel Rand Paul azon gondolata, hogy az élet a fogantatásnál kezdődik. „Nem hiszem, hogy egy olyan civilizáció sokáig fennmaradhat, amelyik nem tart tiszteletben minden emberi életet, a megszületettét és a meg nem születettét is” – mondta a kentuckyi szenátor még 2012-ben. Weigel szerint sok liberális szerint ez az alapállás ellentétes a döntés jogával, de a doktriner libertáriusok szerint nem feltétlenül.

Ez Slade szerint azért is így van, mert a szabadság filozófiája nem foglal állást abban a kérdésben, hogy az abortusz egy emberi lényt érint vagy kettőt. Szerinte inkább tudomány, hagyomány, vallás vagy intuíció adhat választ a kérdésre, esetleg ezek kombinációja. Mint írta, a Reason 2013-as vitájában még több szempont is felmerült a tiltáspártiság mellett. A szerző emellett arra nem tért ki, hogy minden esetben tiltaná-e, ugyanakkor az általa idézett Pflock is kitért az életveszélyt jelentő helyzetekre – azokra, amikor a szülés az anya életébe kerülhet. Ezek a vitán belül is más megítélés alá esnek általában, ahogy azok is, amikor a terhesség nemi erőszak következménye.

Vannak köztes vélemények is: érdekes választ adott 2008-ban egy libertárius politikus, Phillip Rhodes is. Mint mondta, morális értelemben abortuszellenes, mert a magzatelhajtás ideáját nem pártolja, és szeretné, hogy csak nagyon kevés, vagy egyetlen esetben se válasszák a nők ezt az utat. Politikai értelemben mégis támogatja az abortusz lehetőségét, mert mint mondta, nincs objektív válasz a kérdésre, hogy mikor is kezdődik az élet. Hozzátette: a kérdést csak személyes ügyként lehet kezelni, és ezzel áll szemben, hogy a kormány kemény kézzel avatkozzon a témába. Leszögezte ugyanakkor, hogy abszolút szimpatizál azokkal a libertáriusokkal és másokkal is, akik ellenzik az abortuszt.

Az abortuszellenes libertáriusokról itt is lehet egyébként olvasni, s a terhességmegszakítással egyet nem értő liberálisoknak is van Facebook-oldaluk.