Akár a határátkelőkön legálisan, akár árkon-bokron keresztül szabálysértő módon, de a legtöbb migráns Afganisztánból és Szíriából érkezik hazánk területére. Afganisztán pedig „kiváló” ütemérzékkel éppen az elmúlt hetekben – július elsejével – szüntette meg magyarországi külképviseletét a Pusztaszeri út 24./a alatt, a hivatalos indoklás szerint a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel és átmenetileg. A Helsinki Bizottság augusztusi adatai szerint a legális, már státuszt nyert menekültek mintegy kétezren jöhettek Afganisztánból, ők most nem tudnak kihez fordulni, a követség 2012-es megnyitása óta legalább volt valamilyen segítségük – legalábbis azoknak, akik „betaláltak” a nagykövetségre vízumkérelemmel, útlevél- vagy épp házasságlevél-igénnyel.
A viszonylag eseménytelen évek után most végre lenne feladat is. Bár a követségen belül biztosan volnának, akik nem látták eseménytelennek az előző időszakot sem. Az elmúlt két és fél esztendőben – mint arról az MNO az intézmény korábbi alkalmazottaitól megtudta – noha menekülttáborokba sem delegált hivatalos látogatót háromnál több alkalommal Najibullah Alikhil nagykövet, annál nagyobb energiákat mozgósított valami egészen másra.
Hogy kötelező feladatai között pontosan mit csinált a vezető szolgálati idejében, igen nehéz megmondani – informátoraink egy táncos előadással megspékelt díszvacsorára emlékeznek az Intercontinentalban, valamint havi egy-két egyeztetésre más külképviseletek vezetőivel –, hiszen a magyar munkatársak nem igazodhattak ki a dari vagy pastu nyelvű kommunikáción, a követ diplomatatársai pedig aligha szolgálhatnak tárgyilagos beszámolóval.
Történt, hogy a papírmunkával egyébként is hadilábon álló afgán külképviseleti állomány munkájába – mind a követségen, mind a tőle elvileg teljesen függetlenül működő konzulátuson – Najibullah Alikhil egész egyszerűen folyamatosan beleszólt, a mindennél is többet akart tudni, a lapunkhoz eljutott beszámolók szerint magyar felnőtt fejjel felfoghatatlan részletességig: melyik munkatárs hova megy, kivel beszél, mit kérdez, mit válaszolnak neki. Ez pedig rövid idő alatt elmérgesítette a helyzetet, egy idő után már a konzul aláírási jogát is megkérdőjelezte a vezető diplomata. Mindezekhez hozzájárult az is, hogy munkavállalás esetén Afganisztánban döntő, hogy ki milyen származású, a budapesti követségen azonban éppen ellentétes hierarchiában kellett volna együttműködniük a diplomatáknak, ahogyan ez otthon lett volna lehetséges, így a „természetes ellenszegülés” is szerepet játszhatott abban, hogy a nagykövet körül idén év elejére elfogyott a levegő.