Bajorországban a Waldnaab menti Neustadt nevű, Nürnberg térségében fekvő kisvárosban keletkezett tűz hajnalban egy épületben, amelyben 19 menedékkérő lakik. A tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat, bántódása nem esett a lakóknak. Egyikük látta, amint éjjel két férfi kimászik egy földszinti ablakon, és elmenekül – számolt be hírportálján a BR bajor közszolgálati médiatársaság.
Egyelőre nem biztos, hogy gyújtogatásos támadásról van szó, de nem lehet kizárni, hogy idegenellenesség van a hátterében. Az viszont biztos, hogy mindent megteszünk az ügy feltárásáért
– nyilatkozott Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter.
A kisváros polgármesterét megrázta az eset. Elmondta, hogy az 5500 lakosú településen nincsen nyoma idegenellenességnek. „A neustadti menekültek beilleszkedtek, közénk tartoznak” – emelte ki Rupert Troppmann.
Németországban a menekülthullám erősödésével a rasszista, idegenellenes támadások száma is gyorsan emelkedik. Gyújtogatások azonban eddig többnyire még lakatlan, de már menedékkérők elhelyezésére előkészített ingatlanokban történtek nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy az önkormányzat ne tudjon menedékkérőket költöztetni az adott környékre.
Augusztus eleje óta viszont gyakrabban fordulnak elő lakott menekültszállások elleni gyújtogatásos merényletek. Ilyen történt péntek hajnalban a Berlin keleti, külvárosi részén fekvő Marzahn-Hellersdorf kerületben is, ahol kilenc lángoló deszkát hajítottak egy menedékkérőket befogadó – lakókonténerekből álló – intézmény területére. A tüzet az egyik lakó eloltotta, a rendőrség pedig délelőtt őrizetbe vett két férfit és egy nőt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megpróbálták felgyújtani a befogadóállomást.
Németországban tavaly 162 szélsőjobboldali hétterű támadás történt menedékkérőket befogadó, ellátó intézmények ellen, ami az egy évvel korábbinak a háromszorosa. Az idén már az első fél évben több ilyen eset történt, mint tavaly egész évben; 173 ügyet jegyeztek fel a hatóságok.
A menedékkérők száma 2013-ban 127 ezer, tavaly pedig 202 ezer volt, és az idén a kormány előrejelzése szerint elérheti a 800 ezret.
Németországban a lakosság többsége szerint az ország megbirkózik a nagyszámú menedékkérő elhelyezésének feladatával – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a németek egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy az ország megbirkózik a menedékkérők ellátásával. Jelenleg 60 százalék vélekedik így és 37 százalék gondolja, hogy a menekülthullám túlterheli Németországot.
Egy hónappal korábban, júliusban még alacsonyabb (54 százalékos) volt a bizakodók aránya, és magasabb (41 százalékos) volt a kétkedők aránya a ZDF Politbarometer című felmérés-sorozatának eredményei szerint. A németek csaknem háromnegyede (74 százaléka) szerint másként kell kezelni a Németországban maradásra jó eséllyel rendelkező menedékkérőket – a háborús övezetekből érkező menekülteket, vallási vagy politikai okokból üldözötteket –, mint a menedékjogra pályázó többi embert, vagyis a menekült, befogadott vagy oltalmazott státus megszerzésének esélye alapján kell dönteni arról, hogy miként helyezik el az adott kérelmezőt és hogyan folytatják le ügyében a menedékjogi eljárást.
Az egyenlő elbírálást szorgalmazók aránya jóval alacsonyabb, csupán 23 százalék.
A menedékkérők ügyeinek differenciált kezelése a nyugat-balkáni származású menedékkérőkkel kapcsolatban téma Németországban. Elsősorban a bajor konzervatív CSU képviseli azt a felfogást, hogy a nyugat-balkániakat elkülönítve kell elhelyezni és kérelmeiket gyorsított eljárással kell elbírálni.
A németek többsége azt a javaslatot is támogatja, hogy csökkentsék a menedékkérőknek készpénzben járó juttatásokat, és növeljék a természetbeni juttatások arányát. Ez a lakosság 69 százaléka szerint lenne helyes lépés. Ugyanakkor csupán 35 százalék gondolja azt, hogy a természetbeni ellátás arányának emelése révén csökkenhet a menedékkérők száma, és 61 százalék nem számol ilyen hatással.
Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 202 ezerre emelkedett az egy évvel korábbi 127 ezerről, az idén pedig a kormány előrejelzése alapján 800 ezer menedékkérő érkezhet az országba. A Nyugat-Balkánról származó menedékkérők ügye azért kiemelten fontos, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.
