Még csütörtökön adta hírül a Bild című német lap, hogy vegyi fegyverrel hajtottak végre támadást az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet erői az észak-iraki Erbíl közelében. A médium beszámolóját röviddel később Berlinben a német védelmi minisztérium szóvivője is megerősítette. Eszerint az akcióra szerdán került sor a kurdisztáni autonóm terület fővárosától negyven kilométerre fekvő Makhmournál, az IÁ erői a katonai hírszerzés egyik informátora szerint valószínűleg klórgázt vetettek be. A támadásban, melyben a harcanyagot állítólag katyusa sorozatvető rakétákkal juttatták célba, valószínűleg nagyjából hatvan kurd katona szenvedett légúti károsodást. A térségben tevékenykedő német katonákat nem érintette a támadás.
A kérdés két okból kifolyólag is roppant kényes. Az egyik az, hogy az irakitól egyáltalán nem független szíriai hadszíntéren történt állítólagos vagy valós vegyifegyver-támadásokat korábban (különösen 2013-ban) nagyon komolyan vette a nemzetközi közösség. Az Egyesült Államok az utolsó pillanatban állt el a Bassár al-Aszad vezette rezsim elleni nyílt katonai beavatkozástól, amikor az orosz diplomácia elérte, hogy Damaszkusz önként mondjon le jelentős vegyifegyverkészletéről, azt szállítsák el a háború dúlta országból és semmisítsék meg. A másik szempont pedig az, hogy a szerdai támadás közelében, Erbílben Németország vezetésével nyugat-európai országok haderői az év eleje óta kiképző missziót (KTCC) állomásoztatnak, melynek célja a kurd harcosok, a pesmergák felkészítése az IÁ elleni harcra. Az ő biztonsági helyzetükben beállt mindennemű jelentős változás (ilyen a kurdokkal szembeni új keletű török fellépés is) kérdésessé teheti az erőfeszítés fenntarthatóságát.
A szerdai klórgáztámadás ráadásul nem az első volt. Januárban és júniusban úgy Irakból, mint Szíriából érkezett hír arról, hogy az IÁ ehhez a – valószínűleg helyben elkészített vagy külföldről becsempészett – fegyverhez folyamodott.
Az incidensek Magyarország számára sem érdektelenek, mert az említett KTCC (Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központ) objektumainak őrzésvédelmi, konvojkísérési, illetve kiképzési feladatait napokon belül magyar katonák látják el. A Magyar Honvédség Iraki Kiképzésbiztosító Kontingensének (MHIKK) telepítése a hadműveleti területre folyamatban van. Megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot (HM), hogy a kontingens katonái milyen vegyvédelmi felszereltséggel rendelkeznek és milyen felkészítést kaptak gáztámadás esetére. A kérdés érzékenységét mutatja, hogy bár lapunk honvédelmi tudósítóját tényfeltáró cikkei miatt hónapok óta bojkottálja a tárca vezetése, kérdéseire nem válaszolnak, most néhány órán belül választ kaptunk. Eszerint „az Erbílbe készülő magyar kontingens állományának minden tagja rendelkezik egyéni védőeszközzel, ami az ismert mérgező harcanyagok ellen, így a hólyaghúzó mustárgáz elleni védelmet is biztosítja. Az állomány megkapta a kiképzést a védőeszköz-használatra”.
