Az amerikai világcégnek azért van szüksége az ismert politikus szolgálataira, mert szeretnék jobban megérteni a dán politikai rendszer működését. Martin Hintze igazgató azt mondta a lapnak: Rasmussen feladata az lesz, hogy segítsen a banknak „tisztábban és nyíltabban” kommunikálni a dán közvélemény és a dán politikusok felé a helyi energetikai óriásban, a DONG-ban ellentmondásos módon szerzett Goldman Sachs-tulajdonrész kapcsán. A cél az, hogy eloszlassák azokat az aggodalmakat, miszerint a befektetés rövid távú érdekeket szolgál.
A konfliktust az okozza – ami a parlament pénzügyi bizottságának vizsgálatát is kiváltotta –, hogy a cég nagymértékben felértékelődött röviddel az eladás után: 31 milliárd dán koronáról 52 milliárdra, állítólag a tengeri szélerőművekre adott kedvező brit támogatásoknak köszönhetően. Az eladások körüli ellentmondások 2014-ben a dán kormánykoalícióban is vitákat és az egyik párt kiválását eredményezték, de most Rasmussen megjelenése is bírálatokat váltott ki. „Ez a forgóajtószerű rendszer, amelyben közbizalmat élvező egykori közszolgák, miniszterek pillanatok alatt privát cégek képviselőivé válnak, felveti az elfogultság kérdését” – fogalmazott az egyik szkeptikus képviselő.
A volt NATO-főtitkár az ügyben nem kívánt nyilatkozni.
A vezető nyugati nemzetközi intézmények és a politika közötti átjárhatóság nem újdonság. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke korábban Londonban szintén a Goldman Sachsnál volt bankár.