A menekültválságot csak európai összefogással lehet megoldani – emelte ki Angela Merkel az osztrák kancellárral, Werner Faymann-nal folytatott megbeszélése után, kettejük sajtótájékoztatóján. Németország, Ausztria és Svédország nem tudja viselni a menekültválság valamennyi terhét – tette hozzá. Vissza kell találni az „európai szellemiséghez” – mondta a német kancellár.
Hangsúlyozta, hogy a humanitárius válsághelyzet miatt helyes döntés volt a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése.
A határellenőrzés ideiglenes visszaállítása azt a célt szolgálja, hogy a hatóságok ismét rendezett keretek között regisztrálhassák a menedékkérőket – jelentette ki Angela Merkel.
Elfogadhatatlan az az érvelés, hogy azért erősödött fel a menekülthullám, mert Németországban barátságosan bánnak a menedékkérőkkel, mondta a politikus.
„Nagyon őszintén mondom: ha most még bocsánatot is kellene kérnünk azért, mert barátságos arcot mutatunk vészhelyzetben, akkor ez nem az én országom” – fogalmazott. Angela Merkel arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy miként értékeli azokat a vádakat, amelyek szerint hozzájárult a menekülthullám felerősödéséhez több megnyilvánulással, amelyekkel Németország fogadókészségét jelezte az EU-ba igyekvő menedékkérőknek.
Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb kihívásáról van szó, amellyel az uniós országok csak közösen birkózhatnak meg, és ez nem sikerülhet, „ha csak azt nézzük, hogy még nem találtuk meg a választ, és azt mondogatjuk a másiknak, hogy miattad van” – mondta.
Hozzátette, hogy nem a menedékkérőkkel készített szelfijei járták be elsőként a világsajtót, hanem azok a képek, amelyek a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szóló döntés után készültek az őket a müncheni pályaudvaron fogadó és segítő németekről. „Azt mondta a világ, hogy ez aztán szép gesztus. És ez a gesztus az emberek szívéből jött” – tette hozzá.
A barátságos fogadtatás „helyes impulzus” volt, de az is természetes, hogy Németország gondoskodik biztonsági érdekei érvényesítéséről. Ezért állították vissza a határellenőrzést, amely nem egyenlő a határok lezárásával. Ezt a megoldást is választhatták volna, amivel áttolták volna a terheket Ausztriára. „Természetesen lehet így mindent továbbadni, de szerintem nem működne különösebben jól” – vélekedett a kancellár.
A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-én hozott döntésről azt mondta: „adódnak helyzetek, amelyekben dönteni kell, és nem várhattam és mérlegelhettem órákig, miközben emberek meneteltek a határ felé”. Hozzátette, hogy a döntést a külügyminiszterrel és az ő tanácsadói karával hozták meg, és egyebek között megvizsgálták, miként lehet a dublini rendszer szabályainak feladása nélkül, szükséghelyzetként kezelni az ügyet.
Kijelentette: az a bírálat is felmerül, hogy a dublini rendszer nem működik, és ezért Németország a felelős, mert augusztusban nem küldött vissza Magyarországra menedékkérőket.
A júliusi 76 ezer után augusztusban 102 ezer menedékkérő érkezett Németországba, közülük 70 ezren Magyarországról és Ausztriából. Ez a tömeg önmagában sok kapacitást lefoglalt, így nem lehetett arra utasítani az illetékeseket, hogy a menedékkérők visszaküldésével foglalkozzanak.
Már tavaly is nagyon sokat dolgoztak azon, hogy Olaszországba küldjenek vissza menedékkérőket, és kiderült, hogy ez a tevékenység „olyan sok erőforrást köt le, hogy a beérkező embereknek nem lenne mit enniük, mert mindenki a visszaküldéssel próbálkozik” – mondta Angela Merkel.
A tervezett kvótarendszerrel kapcsolatban a kancellár aláhúzta azt a német kormány képviselői által számos alkalommal hangoztatott tényt, hogy a menedékkérők nem választhatják meg, hogy melyik európai uniós tagországban kérnek menedékjogot. Ellátás pedig a kvótarendszerről szóló koncepció alapján csak abban az országban jár, amelyben a menekültként elismert kérelmezőt az elosztási mechanizmus révén elhelyezik – mondta Angela Merkel.
