A Nyugat felé nyitna Lukasenko

Az országot két évtizede kemény kézzel irányító Alekszandr Lukasenkónak ezúttal mindössze három kihívója lesz.

A rendszeren belüli ellenzék ugyanis minden erővel segíti Minszk és a Nyugat viszonyának konszolidálását, ennek érdekében az ukrán változásokból azért értő államfő is tett lépéseket. A valódi kampány egyfajta felvezetéseként például amnesztiában részesítette öt éve börtönben ülő ellenfelét, Nyikolaj Sztatkevicset. Az már csak részben az ő műve, hogy a rendszeren kívüli ellenzék ezt az alkalmat sem az önvizsgálatra, még kevésbé az erői összefogására használta fel.

Csendesen csordogál a kampány Belaruszban. Óriásplakátokat nem nagyon látni, s a választás a televíziókban sem központi téma. Ami pedig az utcát illeti, a többség az ukrajnai események fényében különösen tart a megrázkódtatásoktól, ezért aztán a „csak háború ne legyen” bölcsességhez igazodva egykedvűen a megélhetésre és nem a politikára koncentrál. Alekszandr Lukasenko így a független elemzők szerint is „gazdaként” irányíthatja Belaruszt.

Meglepetésre senki sem számított, az azonban többeket meglephetett, hogy az ellenzék több jelöltje már a regisztrációhoz szükséges 100 ezer aláírás összegyűjtése közben feladja a versenyt. Anatolij Lebegyko és Szergej Kaljakin a választók passzivitására hivatkozva lépett vissza, s döntésük jól mutatja az ellenzék kilátástalan helyzetét, amely annak ellenére nem tud egyről a kettőre jutni, hogy a helyi rubel egyre kevesebbet ér a dollárhoz képest, miközben a fizetések sem nőnek.

Az eddig minden választáson induló, a rendszerrel nem ellenséges közgazdász Viktor Terescsenko és a volt tanárnő, Zsanna Romanovszkaja nem adta fel, ám a választási bizottság szerint nem sikerült összegyűjteniük a szükséges számú aláírást. Így aztán az október 11-re kiírt elnökválasztáson az 1,7 millió aláírást benyújtó Lukasenko kihívóiként vagy inkább edzőpartnereiként mindössze hárman maradtak a ringben, a liberális demokraták vezetője, Szergej Gajdukevics, a magát a belarusz kozákok atamánjának nevező patrióta Nyikolaj Ulahovics és a „Mondj igazat!” mozgalom aktivistája, Tatyjana Korotkevics.

Sok izgalomra nincs ok, hiszen Lukasenkóban a Litvániában bejegyzett független szociológiai intézet felmérése szerint is bízik a belaruszok 76,6 százaléka, mintegy 40 százalék gondolkodás nélkül szavazna is rá, miközben még a legnépszerűbb ellenzékiként jegyzett Sztatkevics népszerűsége is csak 5 százalék. Így aztán nehezen lesznek védhetők a már most borítékolhatóan megjelenő ellenzéki kritikák, amelyek rutinból választási csalással magyarázzák Lukasenko győzelmét.