A szovjet széteséstől az eurázsiai integrációig

Egyesek temették, mások tartanak a Putyin által tető alá hozott Eurázsiai Gazdasági Uniótól. Interjú.

– Mit ad ezeknek az országoknak, konkrétan Kazahsztánnak az integráció?
– Mindenekelőtt javítja a versenyképességet. Persze eközben a közös piacon belül élesebb lett a verseny, de éppen ez készteti a vállalkozásokat a versenyképesség erősítésére.

– A piac nagysága önmagában javítja a versenyképességet, de elég nagy-e a hatékony működéshez a mostani nagyjából 170 milliós piac? Életképes-e ez az integráció Ukrajna nélkül?
– Ez nem kérdés. Nem nekünk van szükségünk Ukrajnára, hanem neki az eurázsiai együttműködés adta lehetőségekre.

– De ott van helyette az európai piac
– Ez csupán mítosz. Ukrajna hosszú évekre elásta magát, gazdasága összeomlott, termékei nem versenyképesek ezen a piacon.

– Nem meglepő, ha Kazahsztán, Belarusz, Örményország és Kirgizisztán tart Moszkva dominanciájától. Mennyire fékezheti ez az integráció hatékonyságát?
– Minden integrációs együttműködésben van egy vagy két, a többieknél erősebb gazdaság. Az EU-ban a német és a francia, a Mercosur esetében a brazil, a szóban forgó esetben pedig az orosz. De nem ez, hanem a politikai akarat dönti el egy-egy integráció sorsát. A politikai akarat az Eurázsiai Gazdasági Unió esetében pedig a kétségkívül létező félelmek ellenére is megvan.

– Kiteljesedhet-e ez az integráció a közös valuta nélkül?
– Ehhez még nem értek meg a feltételek. Sokkal fontosabb, hogy a kereskedelmi forgalmat a nemzeti valutákban számoljuk el, és csökkentsük a függőséget a dollártól. Abban is biztos vagyok, hogy a tagországok a meglehetősen hektikusan viselkedő rubeltől sem szeretnének függeni. A közös valuta kérdése akkor válik aktuálissá, ha az Eurázsiai Gazdasági Unió globális értelemben is versenyképessé válik.

– Mit gondol, hány év kell ehhez?
– Nehéz ezt a pillanatok alatt változó, komoly rendszerspecifikus problémákkal küszködő világgazdaság mai helyzetében megmondani, de úgy gondolom, nagyjából egy évtized azért kell hozzá.

– S kik vehetnek majd részt ebben az integrációban? Egyesek már olyan országokról is beszélnek, mint Szerbia.
– Az integráció általában egy régión belül valósul meg, a távolabbi országokhoz – ilyen a mi esetünkben Vietnam – szabad kereskedelmi szerződés köti.

– Közben sokat lehet tanulni más integrációs folyamatok tapasztalatából. Mit tenne másként például, mint az Európai Unió?
– Az EU-ban a politikai megfontolások sokszor felülírják a gazdasági racionalitást. Ezt el kellene kerülni.