Sajtóhírek szerint Egyiptomot az adás-vétel megkötése érdekében öböl menti országok is támogatták anyagilag. Annyi mindenesetre biztos, hogy a két fél igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait: Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek például idén tavaszig már húszmilliárd dollárt biztosított az Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő által vezetett rezsim számára, a kapcsolat pedig itt aligha ér véget. Az egyiptomi katonai kormány pont annak a Muszlim Testvériségnek a hatalmát döntötte meg 2014-ben, amely a szaúdi királyság uralkodóházának is az egyik legnagyobb belső ellenzéke.
Szenes Zoltán professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szaúdiak célja lehet az egyiptomi haderő erősítése annak érdekében, hogy jelentős szerepet játsszon a jemeni lázadás leveréséért alakult, szaúdi vezetésű koalíció akcióiban. „A szaúdiak érdeke, hogy Egyiptom a koalíció tagja legyen, a Mistralok segítségével pedig növekszik az észak-afrikai hatalom expedíciós képessége, hogy hatékonyan léphessen fel távolabb az anyaországtól” – magyarázta. Ennek megfelelően egy név nélküli forrás a Reutersnek arról beszélt, hogy az egyik hajót a Földközi-, a másikat a Vörös-tengeren állomásoztatják majd.
Nem csak Jemen miatt jönnek majd jól az új partra szállító hajók: az Egyiptommal határos Líbiában is káosz van, több csoport küzd a központi hatalomért, beleértve az Iszlám Állam helyi embereit is. Azt, hogy mekkora a gond Líbiában, jól jelzik a menekültek tízezrei, akik nem ritkán pocsék állapotú lélekvesztőkön igyekeznek átjutni Európába. De nem is kell Líbiáig menni radikálisokért: a Sínai-félszigeten már több véres összecsapás is lezajlott az egyiptomi hadsereg és terroristák között.
A multifunkciós modern hadihajók nemcsak katonai célokra használhatók, kiválóan megfelelnek teherszállításra, egészségügyi és mentő feladatokra, valamint humanitárius beavatkozásokra is.
Oroszország még 2011-ben írt alá megállapodást Párizzsal a két Mistral megrendeléséről. A Vlagyivosztok névre keresztelt első hajó leszállítása 2014 októberében lett volna esedékes. Moszkvának az ukrán válságban játszott szerepe miatt amerikai, valamint brit diplomáciai nyomásra Franciaország tavaly szeptemberben felfüggesztette az átadást. A franciák 949,7 millió eurót fizettek vissza az oroszoknak.
