A legfőbb szövetségessel, Amerikával lehetetlen szakítania. Hasonlóképpen nem mondhatja fel a barátságot Izraellel, hiszen egy 2009-es, Gázával kapcsolatos affér ellenére nagyon szoros kapcsolatokat ápolnak. Oroszországgal, amelyhez szintén próbált törleszkedni, most lehetetlen jóban lenni, ha Amerikával is barátságban akar maradni.
Ezenfelül Moszkva Aszadot támogatja, és – legalábbis egyelőre – nem építi meg a tervbe vett gázvezetéket, amelyben Törökországnak kulcsszerepe lett volna. Ám részben e bizonytalanság okán, nem volna érdemes végleg hátat fordítani Vlagyimir Putyinnak. Továbbá azért sem, mert talán belemenne egy biztonsági zóna létrehozásába, török felügyelettel, szír területen. Erről Washingtonnal már folynak a tárgyalások. Szomszédai közül most már barátkozhatna az Amerikával kibékült Iránnal, de az egy konkrét ügyhöz, így például a kurd állam létrejöttének megakadályozásához kötődő szövetségeken kívül máskülönben elemi érdekütközés van a két ország között. Mindketten regionális vezető szerepre törnek, s még nem sikerült behatárolni az érdekszféráikat. Emellett Irán, csakúgy, mint Oroszország, Aszad mellett van.
Sovány vigasz (főleg az EU-nak), hogy Törökország legalább az európai országokat sakkban tudja tartani, a Közel-Keletről, Pakisztánból, Bangladesből, Jemenből, Szomáliából a területére érkező illegális migránsok „adagolásával”. Erdogan október 4-én Brüsszelbe készül. A hónap kérdése, hogy mit kér cserébe a menekültáradat visszatartásáért.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!